Sokkal több cégnek kellett volna eltűnnie

2010 első kilenc hónapjában a tavalyi év hasonló időszakához képest 18 százalékkal nőtt a cégek fizetésképtelenségi mutatója, a növekedési ütem ugyanakkor lassult – derül ki a Coface Hungary legfrissebb elemzéséből.

Nincs megtisztulás

A Coface Hungary szerint nem következett be egy olyan megtisztulási folyamat, amelynek eredményeként a tőkeerős cégek számára a válság utáni kilábalás egyértelműbb és gyorsabb lehetne.

Az új csődtörvény nem oldotta meg azt a problémát, hogy a csalárd felszámolások ne legyenek vonzóak; azok az adósok, akik hajlamosak visszaélni a joggal, a csődeljárás területén is megjelentek. A jogszabály nem szigorította kellő mértékben az ügyvezetők felelősségét – véli Czibor Zsolt, a Coface Hungary jogtanácsosa.

Legtöbb az építőiparban

A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari, valamint a kis-, illetve nagykereskedelmi cégek érintettek. Az eljárások további nagy százalékát (19%) építőipari cégek ellen kezdeményezték az év első kilenc hónapjában.

Az ingatlangazdálkodási és a turisztikában tevékenységet folytató vállalkozások is nagy számban vannak. Az előző évekkel ellentétben 2010 első három negyedévében a gépjárműiparban tevékenykedő cégek száma is magas volt a fizetésképtelenné váló cégek között.

A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot vizsgálva látszik, hogy évek óta nem történik érdemi változás a kockázati rangsorban. Élen a nagykereskedelem, amelyet a textilipari, valamint építőipari tevékenységet folytató vállalatok követnek de az országos átlag felett található számos más ágazat is, mint például a fuvarozás, a gépjárműipar, a turizmus és vendéglátás, vagy a faipar.

Padlóra küldte őket a válság

Az eljárási arányok változását figyelve kiderül, hogy a leginkább a gépiparban tevékenykedők valamint az ingatlangazdálkodók körében romlott a mutató egy esztendő alatt. Mivel a hazai  gépipar telejsítményt főképp nagy, nemzetközi cégek határozzák meg és összességében a benne szereplő cégek száma alacsony, a magas csődhányad nem befolyásolja érdemben az országos értékeket. Azonban az ingatlangazdálkodókat egyértelműen a válság küldte padlóra.

A drasztikusan visszaeső ingatlanfejlesztések és beruházások valósan tükrözik az aktuális válsághelyzetet, mindemellett az évek óta pangó irodapiac önmagában is az ingatlangazdálkodók mélyrepülését eredményezi. A vizsgált iparágak közül 2009 hasonló időszakához képest csupán az acél- és fémipar valamint a mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalatok tudták csökkenteni a fizetésképtelenség arányukat.

Nógrád a sereghajtó

A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2010 első kilenc hónapjába a legtöbb eljárást a fővárosban valamint Pest megyében folytatták (az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 53%-át). Budapesten az eljárások 43,82%-át, Pest megyében, pedig 9,46%-át indították. Az eljárások százalékos megoszlásához hasonlóan a hazai vállalkozások 40%-át is a fővárosban regisztrálták.

Figyelembe véve az adott megyékben a bejegyzett vállalatok számát kiderül, hogy Nógrád megye teljesít a legrosszabbul majd őket követi Bács-Kiskun megye. A legnagyobb negatív eltérést 2009 hasonló időszakához képest szintén Bács-Kiskun megye produkálta: a csődhányad relatív növekedése +45,77 százalék volt. Úgyszintén látványos romlást mutat a főváros, ahol a csődhányad relatív növekedése +39,46 százalék volt.

Tekintettel az alacsony esetszámra, mint például Jász-Nagykun-Szolnok megye, ahol a relatív növekedés magas volt, összesen csak 525 eljárásról, azaz az összes eljárás 2,16 százalékáról beszélünk, látható, hogy a magas relatív növekedés ellenére nem beszélhetünk térségbeli válságról.

A Coface az év végére 6 százalék feletti fizetésképtelenségi hányadot prognosztizál, ami közel 10 százalékkal haladja meg a 2009. év végi adatot. A leginkább kockázatos iparágaknak változatlanul az építőipar, valamint a kis- és nagykereskedelem minősülnek.