Nyugtalan a tőzsde a nyugdíjpénztárak miatt

Ma is nagy esést mutat a magyar piac annak ellenére, hogy a nemzetközi hangulat továbbra sem nevezhető rossznak. A legjobban a kispapírokat adják, a Pannergy ma már 8,4 százalékos mínuszban is járt, az RFV 14,9, a Rába 4,3, az Egis 3,6, az FHB 4,7, a TVK pedig 4,6 százalékot csökkent.

Rosszul áll a Graphisoft Park 5,8, a Humet 9,1 és az AAA 8 százalékos zuhanásával is. Időközben a nagyokat is megtalálták az eladók, az OTP 2,7, a MOL pedig 2,5 százalékos csökkenést mutat, a BUX így 2,2 százalékos mínuszban áll.

Az esést tovább súlyosbítja, hogy az eladásoknak köszönhetően komoly technikai szintek estek el, így kérdéses, hogy hol állnak majd meg a papírok. A BUX teljesítménye a régióhoz képest is rossznak nevezhető, hisz egyedül a lengyel tőzsde mutat ehhez hasonló esést.  Kisebb csökkenést mutatnak a főbb európai indexek, a FTSE 0,4, a francia CAC-40 és DAX 0,2 százalékot csökkent a korai kereskedésben. Külföldön tehát nyoma sincs a rossz hangulatnak, egyedül nálunk látható nagyobb esés.

Magánnyugdíjpénztárak a háttérben

A zuhanás hátterében a hazai magánnyugdíjpénzárak állhatnak, akik korábban jelentős mértékben vásároltak a magyar piacon kapható kis részvényekből.

Mivel ezekből a papírokból nehéz hirtelen eladni több millió darabot rövid időn belül, a pénztárak óvatosságból már most elkezdték átrendezni a portfóliójukat. Ha ugyanis az állam szabaddá teszi a magánnyugdíjpénztárak tagjainak átlépését az állami rendszerbe, a pénztáraknak hirtelen kellene likvidálniuk a tagok vagyonának mögöttes eszközeit.

Érthető a reakció

"Nagyon is érthető, ha egy pénztár úgy dönt: még idejében elkezdi csökkenteni kevésbé likvid, csak lassan értékesíthető eszközeit. Próbáljunk egy magánnyugdíjpénztári vagyonkezelő fejével gondolkozni: ha egyszer bejelentik, hogy megszüntetik a pénztárakat, akkor az eszközöket likvidálni kell" - nyilatkozott a Napi Gazdaságnak egy elemző.

A mostani hangulatot feltehetően az váltotta ki, hogy a piac abból a jogszabályi környezetből indult ki, amely tavaly, az 52 év feletti magánnyugdíjpénztári tagok átlépése kapcsán volt megfigyelhető. Akkor az átlépett tagok pénztári vagyonának mintegy 90 százalékát állampapírban vitték át az állami rendszerbe, a fennmaradó részt a pénztáraknak készpénzben kellett teljesíteniük, azaz el kellett adniuk a részvényeket.

A tavalyi átlépési lehetőséggel a 120 ezer tagból mintegy 70 ezren éltek, az ő állampapír megtakarításuk az államhoz, pontosabban annak a Keler Zrt.-nél vezetett számlájára került, és mivel az Államadósság Kezelő Központnak nem volt szüksége ilyen volumenben a kapott papírok megtartására, így megsemmisítette azokat, ez pedig lényegében a bruttó államadósság csökkenését eredményezte.

A magánnyugdíjpénztárakból rövidesen elinduló újabb átlépési folyamat során várhatóan ugyanez lenne az államhoz visszakerülő állampapírok sorsa. Ez tehát jelentős bruttó adósságcsökkenést tudna elérni, ami az ország kockázati megítélésének javulását eredményezhetné.

A kormány átvenné a részvényeket?

A Portfolio információi szerint a magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása során a kormány szeretné elkerülni, hogy nagyfokú, időben koncentrált eladói nyomás alakuljon ki a magyar részvénypiacon. Ezt valószínűleg úgy érnék el, hogy nem készpénzben kérné a magánnyugdíjpénztáraktól az állami rendszerbe átlépők utáni vagyonrészt, hanem az értékpapírokat átvenné tőlük és majd időben elnyújtva, például 1-2 év alatt kerülne sor a szükségesnek tartott részvények eladására.

Fontos kérdés a magánnyugdíjpénztári rendszerből átlépők vagyona kapcsán az, hogy mit kezdene az állam azokkal a magyar részvényekkel, amelyeket számára a magánnyugdíjpénztárak átadnak, hiszen ezzel a tőzsdei vállalatokban tulajdoni részhez jutna. A Portfolio információi szerint ebben a vagyonkezelői típusú kérdésben sincs még döntés, de valószínű, hogy a szabályozóknak nem az állami tulajdonosi befolyás érvényesítése a fő célja.