Továbbra is 5,25 százalék a kamat

Nem nyúlt a kamathoz mai ülésén a monetáris tanács, maradt az április 27-e óta érvényes 5,25 százalékos szint. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak, a Reuters előzetes felmérésében teljes konszenzus volt azt illetően, hogy marad a kamat. A 27 elemző többsége szerint további csökkentésre később sem lehet számítani, az idei év végéig szinte egyhangúlag további tartást várnak.

2011 végéig azonban már változatosabb a kép, 4,75 és 7 százalék között szórnak az előrejelzések, igaz, a két szélső értéket csak egy-egy szakértő jelölte meg, a többség 5,25 százalékot vár 2011 végére is.

A monetáris tanács megítélése szerint 2010-ben megkezdődött a magyar gazdaság kilábalása a recesszióból, azonban a kibocsátás csak lassan tér vissza potenciális szintjéhez. Az inflációra továbbra is mérséklően hat a gyenge belső kereslet. A bejelentett kormányzati intézkedések jelentősen átrajzolhatják a makrogazdasági kilátásokat, összességében a felfele mutató inflációs kockázatokat erősíthetik, és bizonytalanabbá tehetik a befektetői klímát. A számszerű hatásokról a következő inflációs jelentés alapján alkot képet a tanács - áll a testület közleményében.

A jegybank szerint a gazdasági növekedés motorja rövid távon az élénk külső kereslet maradhat. A fogyasztási keresletet jövőre erősítheti a foglalkoztatás bővülése és személyi jövedelemadó tervezett mérséklése. A különadók bevezetése az adózási rendszer kiszámíthatóságát csökkenti, ami kedvezőtlenebb beruházási környezetet teremthet. Az elmúlt időszakban beérkezett inflációs adatok arra utalnak, hogy az árfolyam begyűrűzése a fogyasztói árakba a vártnál lassabb lehet, ugyanakkor ezt ellensúlyozza az élelmiszerárak emelkedése, ami elsősorban rövid távon fejti ki hatását. Középtávon az élénkülő kereslet mellett a jelenleg visszafogottan árazó vállalatoknál felhalmozódott költségnyomás is emelheti az inflációt, ami a maginflációban is jelentkezhet. Az egyes ágazatokra kivetett különadók esetleges áthárítása a fogyasztókra szintén inflációt emelő tényező lehet. Ezt mérsékelheti, ha a versenyszféra vállalatai a jövő évi bérek kialakításánál figyelembe veszik a személyi jövedelemadó intézkedéseket, és emiatt a bérköltségük alacsonyabban alakul. Az inflációs cél teljesülése szempontjából továbbra is kockázatot jelent, hogy a tartósan cél feletti infláció miatt nem horgonyzottak a várakozások - áll a monetáris tanács közleményében.

A tanács szerint az elmúlt hónapban Magyarország kockázati megítélése némileg javult, részben a globális kockázatvállalási hajlandóság növekedésének, részben a kormány jövő évi 3 százalékos hiánycél melletti elköteleződésének köszönhetően. A Monetáris Tanács megítélése szerint a konkrét kormányzati intézkedések amellett, hogy összességében kedvezően hathatnak a munkakínálatra, csökkentik a gazdasági környezet kiszámíthatóságát, így a gazdaság hosszabb távú növekedésére gyakorolt hatásuk is bizonytalan. Míg a költségvetés ESA módszertan szerint számított hiánya csökken, a hosszabb távú folyamatok alakulása szempontjából meghatározó strukturális pozíció jelentősen romlik, mivel a tartós bevételkiesést okozó adócsökkentések hatását döntő részben átmeneti jellegű egyensúlyjavító intézkedések ellensúlyozzák. Ezért a hosszú távon fenntartható költségvetési pályához további, kiadás oldali strukturális intézkedések szükségesek.

Tekintettel az inflációs folyamatokat övező bizonytalanságra és a potenciális szintjétől várhatóan tartósan elmaradó kibocsátásra a Monetáris Tanács az alapkamat szinten tartása mellett döntött. Az inflációs kilátások romlása esetén, illetve ha az ország kockázati megítélése tartósan kedvezőtlenebbé válik, szükségessé válhat az alapkamat emelése.