Alkotmánybírósághoz fordulnak a kasszák

A járulékok elvonásáról elfogadott törvény olyan, mintha a metrón egy zsebes kirabolna, vagy a lezárt lakásomat feltörnék – kommentálta a parlament hétfői döntését a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára. Juhász Istvánné kivárásra bíztatja a pénztártagokat, mivel egyelőre tisztázatlan, hogy milyen következményei vannak a visszalépéseknek. A nyugdíjkasszák szerint biztosan van, aki rosszabbul járna az állami rendszerrel.

A Stabilitás országos, reprezentatív, ötszáz fős kutatása szerint a kasszatagok negyede biztosan maradna a választott pénztárban, negyedük pedig biztosra mondta, hogy visszalépne a TB nyugdíjba. A kutatás szerint a hárommillió érintett fele még nem döntött a kérdésben. Az átlagos egy főre eső vagyon 933 ezer forint, aki tehát minden nyugdíjjárulékát végleg az államra bízza, átlagosan ennyi pénzt tol át az államkincstárnak.

A Stabilitás szerint a járulékok elvonásáról szóló törvény több szempontból is alkotmányellenes, ezért levelet írtak a köztársasági elnöknek, amiben alkotmánybírósági normakontrollt kérnek. Ha Schmitt Pálon a próbálkozás elakad, a Stabilitás az Alkotmánybírósághoz fordul és kéri, hogy helyezzék hatályon kívül a jogszabályt.

Korábbi alkotmánybírósági döntésekből egyértelműen következik, hogy a szolgáltatásokat és a hozzájuk fűződő várományokat nem lehet alkotmányosan megfelelő indok nélkül megváltoztatni - véli a pénztárszövetség, ráadásul 1995-ben az AB is kimondta, hogy a jogbiztonság, a szerzett jogok védelme a szociális rendszerek stabilitása szempontjából különösen fontos.

Drága?

A Fidesz egyik legfőbb pénztárakkal szembeni érve az, hogy drágábban működnek mint az állami rendszer, ami a befizetéseket apasztja. Ez számokban kifejezve a következőképpen néz ki: a kasszatagonként 10 ezer forintos átlagos havi befizetés durván öt százaléka, tehát ötszáz forint megy el a működési és a vagyonkezelői díjakra. Évente tehát mintegy hatezer forintról van szó. Bár leegyszerűsítés, de nagyon szemléletes ezt az összeget összehasonlítani azzal a pénzzel, amit most az állam von el. A 14 hónap alatt átlagosan 140 ezer forintra duzzadó összegből a mostani költségszinttel számolva több mint 23 évig finanszírozható lenne a kasszák működése és vagyonkezelése.

Ráadásul a költségek folyamatosan csökkennek, vagyonarányosan 2000-ben 3,4 százalék volt az egy kasszára jutó összes kiadás, ez 2005-re két százalékra, idénre pedig 1,12 százalékra csökkent, az összeg tehát átlagosan hat év alatt feleződik. Ennek nem az az oka, hogy a pénztárak egyre olcsóbban és hatékonyabban működnek, hanem az, hogy a kezelt vagyon egyre nagyobb. Ahogy ez nő, ennek arányában változatlan költségszint mellet is folyamatosan csökken az összes kiadás.

Ahogy korábbi cikkünkben is utaltunk rá, a nagyobb pénztárak (banki, biztosítói háttérrel) általában drágábban működnek, mint a kicsik, ami furcsa, hiszen nagyobb hatékonyságot várnánk tőlük. A Stabilitás szerint ez azért van, mert hatalmasra duzzadt vagyonuk jelentős részét külföldön fektetik be, ami nyilvánvalóan drágább, mintha a budapesti tőzsdén maradnának, miközben több szolgáltatásuk van, mint a kicsiknek. (Egyébként ha nem csupán a vagyonra vetítjük a kiadásokat, hanem taglétszámra, akkor a nagyobb kasszák máris jobban állnak, mint a kicsik.)

A kormányzati kommunikációban hangsúlyos, hogy az emberek a nyugdíjtőzsdére lettek kényszerítve. A kasszák adatai szerint a hárommillió pénztártag közel 67 százaléka, több mint kétmillió ember önkéntesen lépett be valamelyik kasszába, mert csalódott az állami rendszerben.

Beépített garancia

A Stabilitás szerint amíg a részletek nem tisztázottak (kompenzáció, nyilvántartás, öröklés), nem szabad visszalépni az állami rendszerbe, aki ezt egyszer megteszi, annak már nem lesz visszaút, mert ez nem egy kétirányú utca. A tagok megtakarítása a következő 14 hónapban is teljes biztonságban van, ráadásul a Pénztárak Garancia Alapja garantálja, hogy a kasszatagok számláin felhalmozott járulékait az inflációval növelten kifizeti, ezzel tehát a befizetések hosszú távú értékállósága is garantált.

A kasszák szerint nevetséges, hogy a kormány nyugdíjtőzsdéket emleget, ahol eltűnt a tagok vagyona. A kasszák szerint a befektetési politikájukat a PSZÁF előírásai szerint rögzítették, a felhalmozott vagyon közel fele magyar állampapírban van, a befektetéseket biztonságát pedig nem csak a garanciaalap, hanem alap- és letétkezelők, illetve könyvvizsgálók is garantálják. Elhangzott: az emberek nyugdíjakkal, a rendszer működésével kapcsolatos tudatlanságát használja ki a Fidesz, hogy minél több embert rávegyen a magánkasszák elhagyására.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!