Mit nyerünk az óraátállítással?
Minden évben március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart a nyári időszámítás. Az egész Európában egységesen alkalmazott módszer azon alapul, hogy március 21-e és szeptember 21-e (azaz a tavaszi és őszi napéjegyenlőség) között a nappalok
hosszabbak, mint az éjszakák.
Ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje, a reggel 7 és este 10 óra közötti időszak egybeesik a természetes nappali világosság idejével, kevesebbet kell a lámpákat használni – mondta Tari Gábor, a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. (MAVIR) vezérigazgatója.
120 GWh megtakarítás
A hazai villamosenergia-rendszert irányító MAVIR szakemberei évtizedek óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat. A napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák terhelése.
Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta 1,5-3 százalékos – 2000–4000 megawattórás – fogyasztáscsökkenés látható. Ez a napi mennyiség 1000 háztartásnak akár egész évre elegendő lenne. Az éves szinten becsült megtakarítás nagyjából 120 GWh, ami 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg.
Már Benjamin Franlin felvetette
Az átállítást 1976-ban, három évvel az egész világot megrázó első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy segítségével 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia-megtakarítás érhető el.
Az átállás ötletének lehetősége egyébként már háromszáz évvel ezelőtt is felmerült. Benjamin Franklin 1784-ben vetette fel, hogy ha később sötétedne, azzal energiát lehetne megspórolni
Egy napot spórolhatunk
Az óraátállítás értelmét az utóbbi években többen megkérdőjelezték, mondván, amióta érzékelésre kapcsolnak be a köztéri lámpák, azóta jóformán semmit sem nyerünk az átállással. Tari Gábor szerint megítélés kérdése, hogy a megspórolt áram sok-e vagy kevés ugyanakkor tény, hogy az átállás éves szinten nagyjából 6 milliárd forinttal csökkenti a villanyszámlát. Egy átlagos család az óraátállítással nagyjából egy napi áramfogyasztását spórolja meg.
A MAVIR vezérigazgatója szerint a most előttünk álló, október 30-i óraállítás hatása nem olyan látványos, mint a tavaszié: az átállás előtt és után is az emberek többsége sötétben kel és fekszik.