Nem pazarol a magyar, mégis sokat fizet

Tévhit, hogy Magyarországon több energiát használunk, mint az európai országok többségében élők - hívta fel a figyelmet Molnár László, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület főtitkára egy budapesti energiakonferencián.

Az egy főre jutó energiaszükséglet nálunk az egyik legkisebb: 100-115 GJ/fő évente, míg az uniós átlag 152 GJ. Németországban körülbelül 170 GJ-t használnak, az Egyesült Államokban pedig háromszor ennyit.

A GDP megtermeléséhez szükséges energiamennyiség sem tér el nagyon az uniós átlagtól, a mutató Svédországban, Finnországban és Belgiumban is jóval magasabb.

Ez persze nemcsak arra utalhat, hogy jobban sprórolunk, mint mások hanem arra is, hogy szegényebbek vagyunk: kevesebb autót és gépet használunk. Miért költünk arányaiban mégis sokkal többet energiára, mint a tagországok többsége? Elsősorban azért, mert lakóépületeink rosszul szigeteltek, nem hatékony az energiafelhasználás.

Sokat költünk fűtésre

Az EU-15-ben és Magyarországon is a végső energiafelhasználás 40-45 százalékát teszi ki a helyiségfűtés. Csakhogy amíg a magyar helyiségfűtés átlagos fogyasztása egy négyzetméterre számítva 250 kWh évente, addig az EU-15-ben ugyanaz 150 kWh, egy korszerű szabványoknak megfelelő épületben pedig 65 kWh. Vagyis a hazai fajlagos fűtési energia-felhasználás 70 százalékkal magasabb az EU-15-énél.

Felújítás a megoldás

Leggyakrabban a homlokzat és tető szigetelése, a nyílászárók cseréje, valamint energiahatékony háztartási eszközök vásárlása jelent megoldást, ezekkel akár a költségek 60-70 százaléka is megspórolható.

Az ingatlanok szigetelésének nemcsak a családok megtakarításai, de a klímavédelem szempontjából is kiemelt jelentősége van, az energiahatékonyság lényeges szerepet játszik az EU klíma- és energiapolitikájában.

Az energiahatékonyság gazdasági ösztönzésére több tagállam is adókedvezményeket vezetett be. Litvánia jelentős adókedvezményt biztosít a lakóépületek felújítására, szigetelésére. Hollandiában az energiahatékony berendezések és környezetbarát energia vásárlásakor illetve előállításakor, Olaszországban pedig az energiahatékony háztartási gépek vásárlásakor jár adókedvezmény.

Ösztönzők kellenek

Magyarországon az energiahatékonyság látványos növeléséhez egyelőre hiányzik az lakossági tudatosság és a pénz, megfelelő piaci környezetben azonban a magánszférának és a bankoknak is érdeke lehetne a lakóépületek felújításába fektetni.

Az Európai Unió 2004-ben indította el az épületek energiafelhasználásának csökkentését célzó Zöld Épület Programját. Ennek mintájára a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) tavaly júliusban, majd decemberben hirdette meg a kifejezetten az energiafelhasználás hatékonyságát növelő beruházásokat támogató Klímabarát Otthon Programját.

A panelépületek felújításához 33, bizonyos feltételekkel, pedig akár 50 százalékos vissza nem térítendő állami támogatást nyújtó panelprogram azonban jelenleg lényegében állt, a kormányváltás óta a már befogadott pályázatokhoz kapcsolódó szerződések aláírása sem történt meg. A kormány januártól ígért új programot, amire már társas- és családi házak is pályázhatnak, és nem csak a szigetelést, vagy a fűtéskorszerűsítést támogatná az állam, hanem a víz és az elektromos hálózat felújítását is.