Egyelőre megúsztuk az S&P leminősítését

A negatív kilátás fenntartását lényegében az alábbiakkal indokolta az S&P:

- a magyar kormány közelmúltban bejelentett, az államháztartási hiány csökkentését célzó intézkedései nem fenntartható módon javítják az államháztartás finanszírozását, a hiány 2013-tól újra emelkedni kezd;

- az átmeneti (bevételi hatású) lépések nem csökkentik az államháztartás ún. strukturális hiányát,

- ráadásul ronthatják az ország közép távú gazdasági növekedési kilátásait.

A "BBB-", azaz a befektetésre még ajánlott kategória leggyengébb minősítésének fenntartását azzal indokolta az S&P, hogy a Magyarországnak előnye származik abból, hogy viszonylag fejlett gazdaságnak számít, továbbá nagy és versenyképes az exportszektora.

Az S&P közleményének további lényeges pontjai:

- az idei 3,8%-os és a jövő évi 2,9%-os GDP-arányos államháztartási hiánycélok betartása érdekében a kormány jórészt adhoc jellegű, átmeneti adóterheket vetett ki a bankszektorra, a távközlési, a kiskereskedelmi és az energetikai cégekre, amelyek 2010-2012 között évente a GDP 1,4%-át kitevő bevételeket jelentenek, de nincs igazán közük ahhoz, hogy az államháztartás strukturális hiányát csökkentsék,

- a magánnyugdíjpénztári járulékok 14 hónapig tartó "átcsatornázása" az állami rendszerbe bár csökkenti a kimutatott államháztartási főszámot, de egyúttal rontja az államháztartás hosszú távú finanszírozhatóságát, "főként akkor, ha ez egy tartós jellegű intézkedés lesz" - értelmezi az S&P, amely az intézkedést összességében negatív lépésként értékeli a közfinanszírozás minősége szempontjából,

- a kormány fent említett intézkedései az S&P szakértői szerint összességében valószínűleg rontják a gazdasági növekedési lehetőségeket, mivel visszafogják a bankok hitelezési aktivitását, illetve a külföldi működőtőke-beáramlást, így tehát potenciálisan nyomást helyeznek Magyarország egyébként is sérülékeny külső finanszírozási pozíciójára,

- bár az egykulcsos 16%-os személyi jövedelemadó-rendszer alacsonyabb adóterhelést jelent a mostani helyzetnél, de versenyképes munkaerőpiac és jóléti reformok hiányában a gazdasági növekedésre és az adóbevételek emelkedésére gyakorolt pozitív hatás csak visszafogott lehet;

- "tartunk attól, hogy amint 2012 végén kifutnak a szektorális adók, az államháztartás hiánya ismét emelkedni fog és 2014-re már megközelítheti a GDP 6%-át" - hangsúlyozza a közlemény. Az anyag szerint így a nettó (nem bruttó!) államadósság a GDP arányában fokozatosan emelkedni fog és 2014-re a GDP 79%-át érheti el a 2010-es 74%-ról,

- 2014-ben parlamenti választások lesznek és a magyar gazdaságpolitika múltbeli tapasztalataiból kiindulva a választásokhoz közeledve az S&P nem számít arra, hogy a kormány igazán törekedne arra, hogy a lejáró válságadók egyenlegrontó hatását mindenképpen ellensúlyozza (azért, hogy a hiány ne szaladjon el),

- a jelenlegi kormány erős politikai támogatottsága megadná a felhatalmazást arra, hogy a kormány mélyreható szerkezeti reformokat hajtson végre (amelyek a kiadásokat csökkentik), a 2011-2012-es évek erre lehetőséget kínálnának - áll a közleményben.

Hogyan tovább a hitelminősítésben?

Az S&P közleménye három esetet említ, amikor rontaná a magyar besorolást (a bóvli kategóriába, amelynek komoly negatív piaci következményei lennének más hitelminősítői lépésekkel együtt):

1.) Amennyiben nem lát olyan hiteles gazdasági programot, amely strukturálisan is javítja a magyar államháztartás helyzetét és így arra van kilátás, hogy középtávon jelentősen csökkenjen a GDP-arányos államadósság.

2.) Amennyiben azt érzékeli, hogy gyengül a kormány azon eltökéltsége, hogy gazdaságpolitikájával támogassa a GDP-növekedést.

3.) A külpiaci nyomás, illetve a magyar pénzügyi szektorbeli problémák is oda vezethetnek, hogy "lefelé irányuló nyomás" keletkezik a hitelbesoroláson.

A jelenlegi "BBB-" besorolás akkor maradhat fenn az S&P közleménye szerint, ha a kormány olyan, az S&P által világosnak tartott közép távú költségvetési célokat állít fel, amelyek mellett megkezdődik a gazdasági növekedést már régóta visszafogó kérdések megoldása, és egyúttal nő annak esélye, hogy fenntartható módon csökken az államadósság.