További Magyar cikkek
A befejezett lakásépítkezések 2009 eleje óta tapasztalt alakulása a lakásépítés újabb mélypontját valószínűsíti 2010 egészére, olvasható a KSH közleményében. A folyamat tartósságára utalnak az építési engedélyek számára vonatkozó statisztikák.
Budapesten, ahol az új lakásépítési engedélyeket tekintve az év korábbi időszakában még enyhe növekedés, illetve stagnálás volt megfigyelhető, most 6 százalékos a csökkenés. Az egy évvel korábbihoz képest a fővárosinál jóval erőteljesebb a visszaesés a megyei jogú városokban (52 százalék), a községekben (49 százalék) és a többi városban (46 százalék).
Dunántúl, Észak-Alföld: az átlagnál is rosszabb
Régiós összehasonlításban Közép-Dunántúlon, Nyugat-Dunántúlon és Észak-Alföldön következett be drasztikus, 60 százalékot is meghaladó csökkenés a kiadott új építési engedélyek számában.
Az év első kilenc hónapjában használatba vett lakások száma a fővárosban esett vissza a legkisebb (31 százalék), illetve a megyei jogú városokban a legnagyobb mértékben (39 százalék) az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Az épített lakások számának csökkenése az Észak-Alföldön volt a legerőteljesebb, 52 százalékos.
Az építtetői kör a korábbiakhoz képest változatlannak tekinthető, fele-fele arányban oszlik meg a lakosság és a vállalkozások között, az önkormányzatok építtetői szerepvállalása továbbra is jelentéktelen. Az új lakások több mint felét – szintén hasonlóan a tavalyi év első kilenc hónapjához – értékesítési céllal építették.
A kivitelezők megoszlása kissé átrendeződött: a használatba vett lakások 87 százalékát építőipari vállalkozások építették, 11 százalékuk lakossági kivitelezésben készült el. (Egy évvel ezelőtt kevesebb, 79 százalék volt az építőipari vállalkozások, és a mostaninál több, 14 százalék a lakossági kivitelezés részesedése.)
Ami épül, az nagyobb
Az új lakóépületben létesült lakások 47 százaléka családi házban, 37 százaléka többszintes, többlakásos épületben, 9 százaléka lakóparkban épült. A lakóparki épületek aránya idén 2 százalékponttal nagyobb volt az egy évvel korábbi időszakhoz képest, ami a budapesti építkezések növekedésének eredménye. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 93 négyzetméter, 2 négyzetméterrel nagyobb, mint 2009 első három negyedévében.
2010 első kilenc hónapjában 1512 lakás szűnt meg, 41 százalékkal kevesebb, mint tavaly. A megszűnés leggyakoribb oka a lakások avulása volt (44 százalék).
A vizsgált időszakban 553 üdülőegységet építettek, és 375 üdülőépületben 426 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma 80 százalékkal haladja meg a tavalyit, az engedélyezetteké azonban felére esett vissza. Az új üdülők átlagos alapterülete 78 négyzetméter.
A kiadott új építési engedélyek alapján 5628 lakóépület és 3823 nem lakóépület építését tervezik. Ez a lakóépületek esetében 46, a nem lakóépületeknél 4 százalékos visszaesést jelent. A nem lakóépületek közül a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyek száma 16 százalékkal csökkent, az ipari és mezőgazdasági épületekre kiadott engedélyeké 5, illetve 7 százalékkal nőtt.
Ösztönzés kell
A Társaság a Lakásépítésért Egyesült a statisztikai adatok kapcsán kiadott közleményében jelzi: ha jövőre nem nem lesznek érdemi lakásépítési állam ösztönzők, 2011-ben valószínűleg 50 éves negatív rekordot érnek el a lakásépítések.
A jövő évben szükség lenne a bérlakásépítések állami ösztönzésére költségvetési forrásokból, középtávon pedig uniós források bevonásából is. Jövőre szükséges lenne továbbá, hogy a korábbi „szocpolt” a minőségi lakásépítések támogatása váltsa fel, amely a minőséget, az energia hatékonyságot és a népesedési szempontokat egyaránt a támogatások előfeltételévé teszi, és csak meghatározott lakásméretig ad támogatást, olvasható a szervezet közleményében.
Az építési költség hozzávetőleg 40 százaléka megtérül a költségvetésnek az adó, járulék bevételekben. Ez 20 millió forintos kivitelezési költségnél 8 millió forint bevételt jelent. Egy épületre jutó 3 millió forintos támogatás már érdemi segítség lenne, közölte az egyesület.