A Match a legmagyarabb közért

A Hungarikum Szövetség megbízásából a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszeripari Gazdaságtan Tanszéke felmérést végzett a magyar élelmiszertermékek hazai kiskereskedelemben betöltött arányának becslése érdekében. Az egyetem kutatói a 12 legnagyobb - 3 hazai és 9 nemzetközi tulajdonú – Magyarországon tevékenykedő kereskedelmi lánc egy-egy véletlenszerűen kiválasztott egységében lefolytatott egyszeri állapotfelvétel során 10 termékcsoportot (húskészítmény, tálcás baromfihús, tálcás sertéshús, tojás, joghurt-kefir- tejföl, sajt-sajtkészítmény-túró, tej, zöldség-gyümölcs, méz, lekvár) vizsgáltak meg.

A felmérés során minden termékkategóriában 50 százaléknál nagyobb hazai beszállítói részarányt mértek, legalábbis a 12 lánc átlagában. Egyes termékcsoportoknál – például a tálcás húsoknál, illetve tojásnál – ez az arány 90% feletti volt. Ugyanakkor a tejtermékek esetében – a friss tej kivételével – a hazai eredetű termékek aránya alig haladta meg az 50 százalékot.

Összességében a vizsgált árukategóriákban 76,4% volt a magyar termékek aránya az áruházaknál. A „hazai láncoknál” ez az arány magasabb, 82%-os volt, míg a nemzetközi láncoknál 72,8%-os átlagot regisztráltak. Az összes kategóriát tekintve az Aldi az 59%-ot sem éri el a hazai termékek arányában, a sorban a Lidl (62%) és a Penny (66%) áruházak követeik.

Az egyes termékkategóriákon belüli hazatermék-arányt illetően lényeges eltérések vannak. Az eredmények alátámasztják a várakozásokat, miszerint a frissáruk nagyobb része hazai beszerzésű termék. Különösen jó arányt mértek a kutatók a friss – tálcás – baromfi- (98,3%) és hústermékek (92,3%) esetén, illetve a tojás (94,6%) esetében. Kimagasló a magyar termékek aránya a méz esetében is (87,3%). Magas továbbá a hazai termékek aránya a húskészítmények esetében (77,8%) és a zöldség-gyümölcs részminta kínálatában is (szintén 77,8%). A magyar tej (friss tej, illetve ESL és UHT tejek) aránya szintén jónak mondható (73,6%), ugyanakkor a feldolgozott tejtermékek alig több mint fele származik Magyarországról: a joghurt, kefir, tejföl esetében 54,6%, a sajt, sajtkészítmény, túró esetében pedig 54,5%. Szintén meglehetősen alacsony arányt (52,9%) mértek a lekvárok, dzsemek esetében is.

A felmérést a láncok egy-egy üzletének egy-egy alkalommal való felkerése alapján készítették, így az adatok némileg torzíthatnak, ráadásul a termékcsoportok között nem súlyoztak sem forgalom, sem egyéb szempont alapján a kutatók. A CBA-ban például volt ugyan tálcás baromfi, de az adott pillanatban csak külföldi, így a lánc e kategóriában 0 százalékot ért el, miközben a Metro, a Cora és az Auchan kivételével minden más láncnál kizárólag magyar baromfit találtak a tesztelők. A CBA-nak alighanem a győzelme múlott ezen, végül a francia tulajdonban álló Match lett a legmagyarabb: a vizsgált termékek 87,84 százaléka volt magyar, a második Coopnál 84,95, a harmadik CBA-nál 84,86 százalékos volt az arány.

Az Aldi ugyanakkor látványosan a tejtermékeken és a mézen vérzett el: miközben a tej, zöldség és hús kategóriáknál lényegében az átlagot hozta a lánc (húskészítményeknél azért lemaradt), a tejtermékek esetében kiugróan alacsony, 20 százalék alatti arányban találtak magyar árut a kutatók. A méz esetében pedig a többség 100 százalékos magyar kínálatával szemben az Aldiban csak az üvegek kevesebb mint 30 százalékában volt magyar termék. Az utolsók sorrendje: Aldi, Lidl, Penny Market. Hátulról a negyedik a sorban a legnagyobb forgalmat bonyolító Tesco, már 72 százalékos magyartermék-aránnyal. Érdekesség viszont, hogy a Tesco a méz és lekvár vonalban erős, de itt a legmagasabb a tálcás húsok között az importáru aránya. Pontosabban: itt volt a legmagasabb, abban a pillanatban, amikor a kutatók bementek egy kiválasztott Tescóba, ahhoz képest, mint amit a más áruházak egy-egy egységében találtak éppen.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!