Magasabb inflációt és előrébb hozott kamatemelést vár a piac

Az élelmiszerek vártnál nagyobb áremelkedése miatt 4,2 százalék, és nem az előre jelzett 3,9 százalék lett a 12 havi infláció - mondta Fórián Szabó Gergely. A Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója szerint, mivel csodák nincsenek, a nyers élelmiszerek árainak megugrása érzékelhetően megdobta a feldolgozott élelmiszerek - liszt, étolaj - árait - árait, amelyek a további hónapokra is hatnak.

Hasonló véleményt fogalmazott meg Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője, aki ugyancsak 3,9 százalékos inflációt prognosztizált, de az élelmiszerek 0,2 százalékponttal, az ipari termékek pedig 0,1 százalékponttal  nagyobb ütemben drágultak a vártnál. (A havi áremelkedés 0,4 százalék volt.) Kondrát Zsolt szerint a feldolgozott élelmiszerek áremelkedése tovább folytatódik, s valószínűleg az éttermi árakban is érzékelhető lesz.

Az elemzők úgy látják, hogy a többi árucsoportban nem lesz további áremelkedés, így a decemberi infláció az októberihez közeli, 4,1-4,3 százalékos lesz. A jövő év végére az elemzők 3,8-3,9 százalékos inflációt várnak, 2011 átlagára pedig 3,6 százalékos fogyasztói áremelkedést prognosztizálnak.

Érik a kamatemelés?

Az MTI által kérdezett szakértők szerint novemberben nem emeli meg a jelenlegi 5,25 százalékos alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank, de hozzátették azt is, hogy a most készülő (novemberi) inflációs jelentés nyomán változhat a helyzet. Emlékeztettek arra is, hogy már az augusztusi inflációs jelentésben is kamatemelésre ösztönözte a Monetáris Tanácsot a stáb, de a kamatdöntő testület nem nyúlt sem akkor, sem azóta az alapkamathoz.

A konszenzust meghaladó októberi magyarországi inflációs adatok csütörtöki ismertetése után az MNB kamatcsökkentési ciklusának folytatódásában eddig még bízó londoni felzárkózó piaci elemzők is úgy vélekedtek, hogy a további monetáris enyhítés most már kevésbé valószínű, a korábban is inkább kamatemelést valószínűsítő citybeli felzárkózó piaci szakértők szerint pedig nem lehet kizárni, hogy a kamatemelés az általuk eddig vártnál hamarabb bekövetkezik.

Cristian Maggio, a TD Securities nevű vezető globális befektetési tanácsadó cég londoni devizapiaci kutatási részlegének felzárkózó térségi stratégája úgy vélekedett, hogy a magyarországi infláció "most már egyértelműen távolodik" az MNB 3 százalékos célszintjétől. Hozzátette ugyanakkor: még eldöntendő kérdés, hogy folyamatszintű fordulatról vagy átmeneti visszagyorsulásról van-e szó.

A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési és elemző részlegének szakértői - akik eddig is inkább kamatszigorítást valószínűsítettek jövőre - az októberi  inflációs jelentés után úgy vélekedtek, hogy az MNB a következő hónapokban várhatóan még "héjábbá"' válik, és emiatt megnövekedett a kockázata annak, hogy a magyar jegybank már 2011 első felében kamatemelést hajt végre. A JP Morgan érvényben lévő jelenlegi alapeseti prognózisa az, hogy a monetáris szigorítás a jövő év harmadik negyedében kezdődik.

A BNP Paribas bankcsoport minapi előrejelzésében is az állt, hogy jó eséllyel a nagyobb jövedelmű magyar háztartásoknak hozzák a  legtöbb előny a bejelentett jövedelemadó-változások, ám e háztartások a náluk maradó jövedelmi többletet nem fogyasztási kiadásokra fogják fordítani. A háztartások e tehetősebb csoportját terhelik ugyanis nagyobb mértékben a devizaalapú lakáshitelek, amelyeknek törlesztési kötelezettségei jelentősen emelkedtek a forint 2008-2010 közötti árfolyamgyengülése miatt, ezért "gyanítható", hogy a nagyobb elkölthető jövedelmi hányad adósságtörlesztésre megy el - vélekedtek a BNP Paribas elemzői.