Adó a megújulókra?

2010.11.11. 12:26
Bár az uniós tagországok a következő évtizedben a megújuló energia arányának növelését vállalták, Csehországban a megnövelt napenergia-támogatás az áramárak drasztikus megugrását hozta magával, így most adóval terhelik a korábban támogatott cégeket. Hasonló sorsra juthat Magyarország is, ha nem gondolja újra a megújulók támogatásának rendszerét.

A cseh állam megadóztatja a naperőművekben termelt áramot, hogy kordában tartsa a lakossági árak emelkedését, írta az energiainfo.hu. A döntés előzménye, hogy az utóbbi években a túlzott állami támogatásnak köszönhetően megnőtt a naperőművek száma, ami az áram árát is növelte.

26 százalékos adó

A várt tíz százalékos lakossági áremelkedés az adóval 5,5 százalékra mérsékelhető. A naperőművekben megtermelt áramra kivetett 26 százalékos adót a parlament is jóvá hagyta. Az adó a 2009-ben és 2010-ben üzembe helyezett, 30 megawattnál nagyobb teljesítményű erőműveket érinti. Az ügy már csak azért is érdekes, mert a megújulók támogatása az európai energetikai célkitűzések értelmében a következő évtized prioritásai között van, a naperőművekre kivetett adó csökkentheti a beruházási kedvet.

Újra kell gondolni a támogatást

A támogatási rendszer torzíthatja a piaci erőviszonyokat, és az árakat, a megújulók támogatásának újragondolását már Magyarországon is több energetikai témájú konferencián sürgették. Legutóbb az MTA Energiastratégiai Munkacsoportja is a megújuló energiahasznosítás támogatásának felülvizsgálata mellett szállt harcba, szerintük a központi támogatás kizárólag közösségi célt szolgálhat.

A szelet kárhoztatják

Nálunk azonban nem a nap-, hanem a szélenergia-hasznosítás támogatásának felülvizsgálatát követeli a szakma egy része, az erőművek gazdaságosságáról komoly viták folynak. Magyarországon a szélerőművek kihasználtsága átlagosan 20 százalék körül van, minimális szerepük van a munkahelyteremtésben, és megoszlanak a vélemények a megtakarított szén-dioxid mennyiségéről is.

A szélerőműveknek a megújulók részarányának növelésében van szerepe, de jelenleg túltámogatott a többi technológiához képest, hangsúlyozta Gács István, a BME docense több fórumon is. Szerinte magas a fajlagos beruházási költség, a kiváltott nitrogénoxid kibocsátás miatt elmaradó kár említést sem érdemel, az egyetlen értékelhető tétel a széndioxid kibocsátás csökkenése, de ez is legfeljebb 2,5 Ft/kWh értéket jelent. A Magyar Energia Hivatal kalkuláció szerint a magyarországi szélerőművek üzemeltetése 0,09 Ft megterhelést jelent az áramfogyasztóknak kilowatt óránként.

 

A magyar kormánynak mérlegelnie kell a lakossági felhasználóknak nyújtott támogatások csökkentését, és azt egy másik támogatási rendszerrel helyettesítenie, így elkerülve a szociális nehézségeket, illetve a megújuló energiaforrások és a kapcsolt hő- és villamosenergia termelés túlzott támogatását, vélte néhány évvel ezelőtt Budapesten Claude Mandil, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) akkori ügyvezetője is.

A széntámogatással kellene összevetni

A szélerőművek mellet érvelők szerint ugyanakkor a teljes magyar szélenergia iparnak nyújtott támogatást az úgynevezett szénipari szerkezet átalakítási támogatás mértékével (0,23 Ft/KWh) kell összevetni, amelyet a Vértesi Erőmű Zrt. és a márkushegyi szénkitermelés fenntartására fizetnek a fogyasztók.

A kormány jövő héten bocsátja szakmai egyeztetésre Magyarország hosszú távú energiastratégiát, ennek részeként pedig várhatóan a fosszilis energia és a megújulók támogatási rendszerét is újragondolja.