2020-ra jön el a Kánaán?

Régi félelem, hogy a kormány túlbecsüli az adócsökkentés gazdaságélénkítő hatásait, az Európa 2020 Stratégiához kapcsolódó nemzeti vállalásainkról szóló tervezetből most mindenesetre kiderül, mit hívatott megalapozni az adócsökkentéssel induló ösztönzés. A kormány két makrogazdasági pályát vázol fel a tervezetben: egy alappályát, ami a jelenleg hatályban lévő jogszabályok alapján számszerűsíti a növekedést, és egy úgynevezett normatív pályát, amelyik figyelembe veszi a Nemzeti Intézkedési Terv intézkedéseit.

Az alappálya

Az alappálya felvázolásánál a 2010. október elején hatályban lévő jogszabályokból indul ki a minisztérium. Eszerint 2010-ben még ellentétes folyamatok lesznek meghatározóak, 2011-től azonban a magyar gazdaság teljesítményét a válság hatásainak kifutásával mind a belföldi felhasználásban, mind a külkereskedelemben pozitív tendenciák fogják alakítani.

Az egyre erősödő külső konjunktúra hatására 2010-ben a külső kereslet és export nagyjából 10 százalékkal bővül, középtávon a háztartások fogyasztása évi 2 százalékkal nőhet. A nemzetgazdasági beruházások esetében 5-6 százalékos bővülésre lehet számítani. A munkanélküliségi ráta a 2015-re 9,6 százalékra mérséklődik a jelenlegi 11, 3 százalékról. A magyar gazdaság növekedése középtávon 3,5 százalék körüli szinten stabilizálódhat.

A 3,5 százalékos növekedés azonban nem perspektíva, Matolcsy György már tíz évvel ezelőtt is 7 százalékkal kecsegtetett, és most is ez a cél. Ennek kulcsát a januári adócsökkentés jelentené, amely bepörgetné az egész gazdaságot. Ezért van szükség kereskedelmi, telekommunikációs, és energetikai különadóra, a nyugdíjak állami pillérbe terelésére, az alkotmányos játékszabályok átírására. Az alkalmi terhek gyökeresen átalakítják majd az alappályát, szól az ígéret. A Nemzeti Intézkedési Terv előzetesében pedig végre már konkrétumokat is olvashatunk: a kormány szerint öt-hat év múlva kétszer akkora lesz a növekedés, ha ezt az utat választjuk.

A normatív pálya

Az új makrogazdasági pálya a Nemzeti Intézkedési Tervet veszi alapul, amely az adócsökkentéstől az egymillió új munkahelyig tart. A normatív pálya azzal számol, hogy a vállalkozások a kilátások javulásával – a foglalkoztatás bővítésével párhuzamosan – növelik beruházásaikat. Ezt egészíti ki az EU-források növekvő és hatékonyabb felhasználása. A tárca 2015-re már 400 ezer új munkahellyel számol.

Az intézkedéseknek köszönhetően a gazdasági növekedés folyamatosan emelkedhet: a következő két évi 3-3,5 százalék körüli szintről 5 százalékra, majd afölé. A nominális GDP ezzel 2015-re közel 3000 milliárd forinttal meghaladhatja az alappálya szintjét. Ez növelné a nemzetgazdasági beruházásokat is: az alacsony 2010-es bázisról az éves volumennövekedés előbb 7-8 százalékra gyorsul. A beruházási hányad a kormány szerint 2014-re már elérné a 25 százalékot.

A háztartások fogyasztása évi 4 százalék körül bővülne 2013-tól. A foglalkoztatottak száma 2012-ben két százalékkal, 2013-tól évi három százalékkal emelkedne, a munkanélküliségi ráta már 2015-re öt százalék közelébe süllyedne.

A működőtőke-befektetések felgyorsulnának, 2013-tól meghaladhatja a GDP négy százalékát. A kormány bízik abban, hogy a következő években megvalósuló beruházások által kiváltott termelésből származó profitot a vállalatok nagy részben visszaforgatják majd a gazdaságba.

A végleges Nemzeti Intézkedési Tervet – a társadalmi konzultációkat követően - 2011 áprilisában nyújtják be.