A kormányzati lépések tényleges konjunkturális hatása egyelőre vitatott, a pénzügyi szektorra kivetett különadó és a magánnyugdíjakra vonatkozó intézkedés viszont a szolgáltatók jövedelmezőségével és tőkeellátottságával, valamint a nyugdíjpénztárak működőképességével és hozamteljesítményével kapcsolatban felvet pénzügyi stabilitási problémákat is - állítja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) harmadik negyedévi kockázati jelentése.
A pénzügyi szektorra kivetett különadó (az adó hatásait is figyelembe véve) a felügyelet szerint azt vetíti előre, hogy az idén 186 veszteséges és 43, a szabályozói követelményekhez képest alultőkésített pénzügyi szolgáltató lesz - írja a Napi Gazdaság. Ezek túlnyomó többsége pénzügyi vállalkozás, jelentős azonban a várhatóan veszteségessé váló bankok és biztosítók száma is. A jövő ennél rosszabb is lehet, mert az első félévi adatok a 2009. évinél gyengébb adózás előtti eredmény kialakulását valószínűsítik: a különadó hároméves alkalmazása a minimálisan elvárt tőke feletti rész közel felét felemésztené.
A szolgáltatók tőke- és forrásszerző képességének megőrzése érdekében a PSZÁF szerint lényeges tehát, hogy a különadó jövőbeli alkalmazásával kapcsolatos kilátások tisztázódjanak, s fontos mérlegelni, hogy középtávon olyan különadó kivetésére már ne kerüljön sor, amelynek mértéke meghaladja a hasonló növekedési potenciállal és kockázati szinttel rendelkező más országokban alkalmazott vagy alkalmazandó hasonló közteherét.
A helyzetet tovább rontja, hogy egyelőre a lassan javuló konjunktúra ellenére sem látni bizonyítékát, hogy a közeljövőben megállna a bankok portfólióminőségének romlása, így az eredményt a továbbiakban is súlyosan terhelik majd az emiatt szükségessé váló értékvesztésképzések, illetve veszteségleírások. Kockázatot jelent a tranzakciós alapon mért negatív banki dinamika, a bizonytalanabb tőkepiaci környezet, de ide sorolhatók a fogyasztóvédelmi természetű hatósági intézkedések is. Az átlagos banki jövedelmezőség így az idén akár nulla körüli is lehet, a veszteséges szolgáltatók száma pedig elérheti az összes bank mintegy felét.
A magán-nyugdíjpénztáraknál a PSZÁF mintha a folyamatokat elsősorban nem azoknak az intézményeknek az oldaláról nézné, amelyek biztonságára tulajdonképpen felügyelnie kellene. Már az is feltűnő volt, hogy a magánpénztárakkal kapcsolatos kormányzati intézkedések és kommunikáció (14 havi díjelvonás, a kasszák iránti bizalom megingatására törekvés) során hallgatott. Talán az nyugtatja meg a felügyelőket, hogy a magánpénztárak 2011. évi működési költségvetésének fedezettségét a kormányzat egy jelenleg készülő jogszabály alkalmazásával kívánja biztosítani (erről a jelentésen kívül még nem hallhattunk).