Tovább nyerészkedhet az állam a magyar szatócsokon

„Elfogadhatatlannak tartom, hogy miközben a kormány mind a foglalkoztatás bővítésének, mind a gazdasági növekedés beindításának első számú motorjaként, a gazdaság talpra állításában partnereként, szövetségeseként tekint a kis- és középvállalkozói szektorra, addig a szakhatóságok elmúlt években alkalmazott gyakorlata e szektor szereplőit egyszerű bevételi forrásként aposztrofálja” – szögezte le Matolcsy György két ellenzéki képviselőnek július 2-án adott írásbeli válaszában (pdf).

A nemzetgazdasági miniszter a szakhatóságok korábbi gyakorlatának megváltoztatását feltétlenül szükségesnek tartotta. Válaszában kitért arra is, hogy egyetért a fideszes Szatmáry Kristóf vonatkozó törvényjavaslatával, és támogatja is. Ennek az volt a lényege, hogy ne lehessen megbüntetni a kkv-kat az első szabálytalanságért. A módosítást a kormány és a koalíciós pártok nyáron egyhangúlag meg is szavazták, most azonban a gazdasági tárca egy tollvonással áthúzná a költségvetési törvényben ezt a rendelkezést.

A könnyítés az eredeti tervek szerint már a kihirdetés napját követő hónapban, szeptemberben hatályba lépett volna, július elején azonban a gazdasági bizottság egyik módosítója 2011 január elsejére tolta az indulást.

Nem lépnek hatályba

Ezt húzza keresztül a Matolcsy György által november 12-én benyújtott, a „2011 évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításról” szóló törvényjavaslat. E szerint a kkv-k helyzetét könnyítő intézkedés – ami szerint a cégeket első alkalommal csak figyelmeztetni kell – egyáltalán nem lép hatályba. Ahogyan az a másik rendelkezés sem, amelyik azt tiltotta volna, hogy a bírságokból befolyó pénzt a hatóságok a saját működésükre fordítsák.

Az eredeti javaslatot júniusban benyújtó fideszes Szatmáry Kristóf indítványát úgy indokolta, hogy a szakhatósági ellenőrzéseket végző szervezetek érdekeltek abban, hogy több bírságot szabjanak ki működési költségeik kiegészítése céljából, ezért függetleníteni kell a hatóságokat a bírságoktól. A hatóságok célja nem az elrettentés, hanem az állampolgárok jogkövető magatartásra nevelése, indokolt, hogy az első szabálytalanságnál csak figyelmeztessék a cégeket, pénzbüntetést csak a másodiknál kapjanak.

Tologatták, eltörölték

Előbb adták be a törvényjavaslatot, minthogy végiggondolták volna a költségeit, kommentálta a történetet az ügyet jól ismerő forrásunk. Ha az új szabályok életbe léptek volna, nemcsak a hatóságok bevételkiesését kellett volna valahogy kompenzálni, de egy, a kkv-k és a szakhatóságok közti információáramlást segítő nyilvántartási rendszert is ki kellett volna építeni. Erre sem idő, sem pénz, és úgy tűnik, akarat sem volt, a költségvetési törvényhez benyújtott javaslatban szó sincs arról, hogy a bírságolási gyakorlatot később átalakítanák.

A bírságokból származó bevételek felhasználására ugyanakkor felállítanak egy új – igaz, lényegesen enyhébb – korlátot. Az új törvényjavaslat indoklásában az áll, hogy a nyáron elfogadott módosítás „egyik célja az volt, hogy a hatóságoknak megszűnjön a közvetlen érdekeltsége a bírság kiszabásában, elkerülve ezzel a szakmailag indokoltnál jelentősebb mértékű és sűrűbb bírságolást. A törvényjavaslat az előírást költségvetési és államháztartási szakmai szempontból pontosítja, és átemeli a jogi szempontból megfelelő helyére, az államháztartási törvénybe. A pontosított előírás szerint a bírságbevétel semmilyen személyi juttatási elemre, így semmiféle személyes anyagi ösztönzésre nem használható fel, amivel a törvényalkotó eredeti szándéka teljesül.”

Utóbbi megállapítás azért könnyen vitatható, hiszen a bírságbevételeket e szerint dologi, működési kiadásaik kiegészítésére nyugodtan felhasználhatják a hatóságok. A Szatmáry-javaslat pedig ezt is kifogásolta.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!