5,5 százalékra emelte a kamatot az MNB
További Magyar cikkek
A legutóbbi, október 25-i kamatdöntő ülésén a monetáris tanács öt tagja szavazott a jegybanki alapkamat 5,25 százalékon tartására, egy-egy javaslat volt az alapkamat 25 bázispontos emelésére, illetve csökkentésére.
A piaci konszenzus szinte teljesen egybehangzóan a kamat tartását várta a mai üléstől is, a Reuters felmérésében megkérdezett 20 elemzőből egyetlen várt 25 bázispontos, most bekövetkezett emelést. A piacon az év végén sem várták a kamatemelési ciklus megkezdését, a megkérdezettek közül ketten vélték úgy, hogy december végére már elérhetjük az 5,5 százalékos szintet.
A jegybank utoljára áprilisban módosított a kamaton, akkor értük el a mostanáig érvényes 5,25 százalékos szintet. Kamatemelésre pedig már két éve nem volt példa – utoljára a 2008 októberében emelt rendkívüli ülésen 300 bázispontot a jegybank, a válság miatt.
Nagyobb növekedést, nagyobb inflációt vár az MNB
Az MNB 0,2 százalékponttal 1,1 százalékra emelte az idei GDP növekedésre vonatkozó előrejelzését és ugyancsak 0,2 százalékponttal emelte meg 4,9 százalékra az idei éves átlagos inflációt - derül ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs jelentéséből. Jövőre is gyorsabb bővülést vár a jegybank az augusztusi inflációs jelentésében jelzettnél: 2,8 százalék helyett 3,1 százalékkal bővülhet a gazdaság. A 2011-es inflációs előrejelzését jelentősen, 0,5 százalékponttal 4 százalékra emelte, 2012-re azonban 3,3 százalékra mérsékelte 3,4 százalékról. A 2012-es GDP növekedés eléri a 4 százalékot az MNB prognózisa szerint, szemben a korábban várt 3,8 százalékkal.
A gazdaságot érő jelentős költségsokkok miatt rövid távon az infláció emelkedése várható. Az infláció változatlan monetáris kondíciók mellett tartósan meghaladhatja a 3 százalékos célt – indokolta Simor András jegybankelnök a testület döntését.
Simor szerint az inflációs kockázatot emeli, hogy a különadókat nem vezeti ki a kormány rendszerből.
Még nagyobb a bizonytalanság mint általában: gyakorlatilag napról napra találkozunk újabb intézkedésekkel, amelyeket meg kell próbálnunk figyelembe venni – mondta Simor, aki szerint mivel ilyen intézkedések nem nagyon történtek az elmúlt évtizedben sem Magyarországon, sem a világban, ezért nehéz számba venni a hatásokat. De az látszik, hogy az inflációs kockázat emelkedik. Hosszú évek óta érik költségsokkok a magyar gazdaságot, és nagy a kockázata annak, hogy a várakozások nem a 3 százalékos cél körül, hanem magasabb szinten horgonyoznak le, márpedig a várakozások önmagukban is infláció gerjesztő hatásúak.
A magyar kockázati felár is emelkedett
Mindemellett egyértelműen látszik, hogy emelkednek a Magyarországgal kapcsolatos kockázatok. Simor azt mondta, április óta, amikor utoljára módosítottak a kamaton, 160 bázisponttal emelkedett meg az úgynevezeti országkockázati felárunk a régiós országokhoz képest. A jegybankelnök úgy vélte, a 3 százalékos hiányhoz ragaszkodás csökkentette ugyan az országkockázatot, minden más, ami azóta történt, viszont növelte: a kormányzati akcióterv, a költségvetés fenntarthatóságával kapcsolatban felmerülő kérdések, a Költségvetési Tanács megszűntetése, a nyugdíjpénztárak megszűntetése, a jegybanktörvény módosítása, mind emelte az országkockázatot.
Simor elmondta még: gyorsabb gazdasági növekedéssel számolnak, mint korábban. Ezt segíti a vártnál erősebb külföldi konjunktúra, 2011-ben pedig a már gyorsuló belföldi kereslet is, ezt a bővülő foglalkoztatás és a nettó reálkeresetet növelő szja-változások teszik lehetővé.
Az autóipari beruházások szintén növelik a növekedést, ezzel ellentétes hatást váltanak ki viszont a különadók, és minden olyan tényező, amely csökkenti a gazdasági szereplők kiszámíthatóságba vetett hitét, mondta Simor.
Bebesy: Nem meglepetés
Az elmúlt hetek eseményeinek tükrében nem mondhatjuk, hogy meglepetés az MNB kamatemelése, hisz a jegybank hónapok óta figyelmeztet, hogy az ország kockázati megítélésének romlása esetén elkerülhetetlen a monetáris szigorítás. Az eurózóna perifériás országainak adósság problémáival a nemzetközi környezet kedvezőtlenebbé vált az elmúlt hetekben és itthonról is számtalan olyan hír érkezett, amely rontott az ország megítélésén – írt a a döntésre reagáló gyors kommentárjában Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere. Véleménye szerint a kormány költségvetési politikájának középtávú fenntarthatósága meglehetősen kérdéses, ráadásul az ellenőrzést végző intézményt, a Költségvetési Tanácsot is kiiktatták, ami csökkenti a transzparenciát, fokozza a bizonytalanságot. Az államadósság pálya fenntarthatóságával kapcsolatban további negatív hír volt a magánnyugdíjpénztári vagyon felélése is. A kockázati felárakban a piac a monetáris tanács várható átalakítását is elkezdte beárazni, a jegybanki függetlenség sérülését nem díjazzák a befektetők.
Ezek a hírek a kockázati mutatók hirtelen romlásához vezettek a közelmúltban. Az állampapírpiaci hozamok megugrottak, az államadósságot csak jelentősen drágábban finanszírozzák a befektetők és különösen aggasztó, hogy a hosszabb lejáratok esetében is 100 bázispont körüli emelkedést láthattunk. Az EUR/HUF árfolyam ismét a 280-as szint közelébe ugrott, és rendkívül törékenynek tűnik.
Bebesy szerint a kockázati mutatók alakulásán túl az inflációs folyamatok sem adtak okot a nyugalomra. A legfrissebb inflációs jelentés számai vélhetően azt mutatják majd, hogy az előrejelzési horizonton célérték feletti drágulással kell számolnunk. Az emelkedő inflációban közrejátszanak a dráguló nyersanyagárak, de a kormány költségvetési politikája, a válság adók áthárítása is felfelé hajtja az árakat. Az emelkedő inflációra meglehetősen rossz kormányzati válasz lenne az inflációs cél módosítása, hisz ez ismételten hitelességi veszteséget jelentene, a finanszírozási költségek megdrágulása bőven meghaladná a vélt pozitív hatásokat.
Az inflációs folyamatokat alapul véve Bebesy Dániel úgy gondolja, hogy nincs szükség hirtelen jelentős kamatemelésekre, azonban a piaci helyzet romlása, a gazdaságpolitikánk kiszámíthatatlansága eredményezhet olyan helyzetet, amikor az MNB lépéskényszerbe kerül.
NGM: Indokolatlan volt az alapkamat emelése
A kormány nem ért egyet a jegybank kamatemelésével, mert ezt a magyar gazdaság folyamatai és az államháztartás helyzete nem indokolják, tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Az idén a GDP tervezett 0,9 százalékos csökkenése helyett 1 százalékos növekedése várható, vagyis a növekedési teljesítmény várhatóan 2 százalékkal lesz jobb, mint azt 2009-ben a költségvetés tervezésekor számították. Ennél is lényegesebb, hogy 2010-ben Magyarország biztonságosan tartja a 3,8 százalékos költségvetési hiányt, amely teljesítménnyel az európai uniós tagországok közül az ötödik legalacsonyabb deficitjével rendelkezik.
Az NGM közleménye rögzíti: a 2011-re várható pénzügyi és gazdasági folyamatok sem indokolják az alapkamat emelését. A jövő évre tervezett 3 százalék alatti deficit minden mértékadó elemző szerint korrekt és reális, így 2011-ben is az EU 27-ek ötödik legalacsonyabb deficitjével számol Magyarország. Egyúttal Svédország mellett Magyarország lesz az egyetlen olyan EU-s tagállam, ahol jövőre az államadósság szintje csökken.
Magyarországon 2011-2013 között biztonságosan beállítható a 3 százalék alatti államháztartási deficit, amelyet a fokozatosan javuló gazdasági növekedés, bővülő foglalkoztatás, emelkedő beruházások és a kormány által megindított strukturális reformok alapoznak meg. Szemben a korábbi évek adathamisításaival, az előttünk álló években Magyarország megbízható tagállam kíván lenni, és reformjaival vissza kívánja szerezni a nemzetközi közösség elismerését és saját tekintélyét - áll az NGM állásfoglalásában. (MTI)
Londoni elemzők: Figyelmeztető lövés
A kormány felé leadott "figyelmeztető lövésként" értékelték és az általuk "egyre kiszámíthatatlanabbnak" nevezett magyar gazdaságpolitikával magyarázták londoni felzárkózó piaci elemzők az MNB negyed százalékpontos kamatemelését, amely egyébként nem érte teljesen váratlanul a City elemzői közösségét.
Az MTI előzetes felmérésébe bevont nagy londoni befektetési és elemző házak szakértői közül többen is úgy vélték az előző héten, hogy látnak esélyt az MNB hétfői kamatemelésére, tekintettel az adóintézkedések következtében is várhatóan romló inflációs kilátásokra és a szintén romló piaci környezetre.
A kamatemelés hétfői bejelentése után Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) londoni globális feltörekvő térségi kutatási részlegének vezetője szerint a szigorítás "igen visszafogott" ütemű gazdasági kilábalás közepette történt, és a maginfláció is meglehetősen alacsony, jóllehet a teljes kosárra számolt éves infláció a múlt hónapban 4,2 százalék volt a 3 százalékos célszint helyett. Az RBS vezető londoni felzárkózó piaci szakértője szerint azonban például Törökországban "jó 200 bázisponttal" meghaladja az inflációs ütem a célt, és a török jegybank mégis tartja alacsony kamatát, így "sokan kissé nehezen fogják megérteni" a hétfői MNB-kamatemelést.
Ash szerint mindazonáltal a szigorításról hozott döntés mögött az inflációnál szélesebb körű, az ország gazdaságpolitikai környezetének romlását tükröző aggályok állnak. Ezek közé tartozhat a magánnyugdíj-pénztári rendszer átalakítása, és azok a hitelminősítői jelzések, hogy e kormányzati terv a magyar adósosztályzatok rontását eredményezheti.
A JP Morgan bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzőinek kommentárja szerint valószínűleg a romló kockázatvállalási készség, a kormány "mind kiszámíthatatlanabb" gazdaságpolitikája - például a nyugdíjreform "visszafordítása" -, és a célszintet makacsul meghaladó infláció volt a kamatemelési döntés fő tényezője.
A ház elemzői kiemelték ugyanakkor, hogy a célszint feletti infláció jelentőségét az MNB az elmúlt hónapokban még kisebbíteni igyekezett, tekintettel az alacsony maginflációra és a gyenge belső keresletre.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
