Simor: Ne nyúljanak a jegybanktörvényhez
További Magyar cikkek
Semmi szükségét nem látja az MNB hogy változzon a monetáris tanács tagjainak kinevezésére vonatkozó rend – mondta Simor András. A jegybankelnök azon törvénymódosítás tervezetére reagált, amely szerint a jövőben az Országgyűlés gazdasági bizottsága, jelen esetben az ott meghatározó kormánytöbbség jelölhetné ki a testület külső tagjait.
Mint az Index beszámolt róla, márciusban jár le a 7 fős tanács négy külső tagjának mandátuma (a három másik tag az jegybankelnök és a két alelnök). A még hatályos szabályok szerint két utódra a miniszterelnök, kettőre az MNB elnöke tehet javaslatot a kinevezésre jogosult köztársasági elnöknek, ez a rend borulhat fel.
Új javaslattal is él az MNB
A Magyar Nemzeti Bank fontosnak tartja, hogy a jegybanki alapvető feladatok, ezen belül pedig a monetáris politika tekintetében legfőbb döntéshozók személyére vonatkozóan az MNB elnökének továbbra is javaslattételi joga legyen. Ennek megfelelően, amennyiben a kormány ragaszkodik a törvény módosításához, javasoljuk, hogy a törvénymódosítás térjen vissza a 2001. július 5-én kihirdetett MNB törvény szövegéhez, amely szerint a monetáris tanács további tagjai kinevezésére, illetve felmentésére a javaslatot az MNB elnöke teszi meg, amelyet – egyetértése esetén – a miniszterelnök terjeszt a köztársasági elnök elé. Természetesen támogathatónak tartjuk azt a megoldást is, hogy a tagokat nem a Köztársasági elnök nevezi ki, hanem az MNB elnök és a Miniszterelnök javaslatára az Országgyűlés választja meg – áll abban a levélben, melyet a törvénytervezetről Simor András küldött Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek.
A stabilitás önérték, a változtatás elbizonytalanító tényező, ami pedig így a kockázati felár növekedését jelentő tényező – mondta Simor, aki ma levélben tájékoztatta a nemzetgazdasági minisztert álláspontjáról. Simor egyébként jelezte: a jegybanktörvény módosítása is része az országkockázati felár emelkedésének, tavaly április óta az állampapírok elvárt hozama két százalékponttal emelkedett, a magyar felár elvált a régiótól.
Simor szerint a kormányok általában akkor szoktak ilyen döntésre jutni, amikor bizonytalanok saját gazdaságpolitikájuk sikerességében, ilyen esetnek minősítette azt is, amikor 2005-ben a Gyurcsány-kormány módosított a monetáris tanács tagjainak kinevezési rendjén. Simor hangsúlyozta ugyanakkor: a monetáris tanács tagjai az MNB-törvényre tesznek esküt, ez pedig azt mondja, hogy az MNB elsődleges célja az árstabilitás. Ha egy szakértő tartja magát az esküjéhez, akkor döntései determináltak, és így szinte mindegy, ki az a szakértő, aki bekerül a testületbe.
Aránytalan lenne Járai fizetése
"Amennyiben az MNB törvény módosítására az Önök javaslata szerinti tartalommal sor kerül, az azt eredményezi, hogy a monetáris tanács tagja, aki munkaviszony alapján, az MNB alapvető feladatai tekintetében döntéshozó tagként jár el a legfőbb döntéshozatali joggal eljáró testületben, alacsonyabb díjazásban részesül e tevékenységéért, mint az MNB tulajdonosi ellenőrzését végző felügyelő bizottsági tag, aki nem áll munkaviszonyban az MNB-vel és akinek az ellenőrzési hatásköre nem terjed ki az MNB alapvető feladataira." Ez az idézet már Simor András egy másik leveléből származik, amit Nyikos Lászlónak, a költségvetési bizottság elnökének írt. Simor arra a módosításra reagált, amellyel 300 ezer forintról 1,2 millióra emelnék az MNB felügyelőbizottsága frissen megválasztott tagjainak, így többek között az elnök, Járai Zsigmond fizetését. Simor szerint az MNB törvény javasolt módosítása eredményeképpen előálló, a monetáris tanács tagjai és a felügyelő bizottság tagjai közötti juttatásbeli különbség nem áll arányban sem a munka mennyiségével, sem a viselt tisztséggel kapcsolatos felelősséggel.
Simor a levelében arra is felhívja a figyelmet: az előterjesztésről nem kérték ki előzetesen az MNB véleményét, noha ezt a törvény kötelelezővé teszi.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
