További Magyar cikkek
Az országgyűlés által a héten megszavazott új szabály értelmében az egyetemes gázszolgáltatás piacán, tehát a lakossági árak esetében miniszteri hatáskörbe utalták az árképzést. A törvény ráadásul kiterjeszti ezt a hazai termelésre is, vagyis a fejlesztési miniszter határozhatja majd meg a Magyarországon kitermelt gáz értékesítési árát.
Sok a kérdőjel
Azt, hogy pontosan mekkora ez a mennyiség, szintén a miniszter fogja rendeletben meghatározni. A Mol jelenleg évi 2,2 milliárd köbméter gázt termel ki Magyarországon - mondta Miró József, az Erste elemzője a Napi Gazdaságnak .
Az egyetemes szolgáltatók évente 4,5 milliárd köbméter gázt használnak fel, így nagyjából 900 millió köbméter juthat a hazai kitermelésből e szegmensre. Kérdés az is, hogy mekkora árcsökkentésre lehet számítani, ennek mértéke köbméterenként 10-20 forint is lehet. Mindezek alapján nagyon nehéz megmondani, mennyibe kerül majd az új szabály a Molnak, de Miró szerint 10 milliárd forint körül lehet ez az összeg.
Fontos azonban, hogy ennek többszörösét is kiteheti az adó előtti eredményt rontó tétel. Miró felhívta a figyelmet arra is, hogy mindez 2015-ig lehet érvényben, hiszen akkor újra lehet kötni a beszállítói szerződést.
A hazai termelés 40 százalékát érintheti Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank elemzője szerint az új szabályozás. Amennyiben azzal számolunk, hogy a magyar kitermelésen 10-15 százalékos diszkont lehet az orosz importhoz képest, akkor 3,5 milliárd forint körül lehet az az összeg, ami emiatt kiesik az üzemi eredményből. Ez a Raiffeisen elemzőjének becslése szerint a jövő évi tényleges tevékenységből származó profit 1 százalékát sem éri majd el.
A miniszter dönt a stratégiai készletről
Ugyanakkor szintén e módosítás szerint a jövőben csökkenhet a biztonsági tárolókapacitás kihasználtsága is, miután a fejlesztési miniszter határozhatja majd meg, hogy 600 millió és 1,2 milliárd köbméter között mekkora legyen a stratégiai készlet. Az egyetlen törvénybeli kikötés az lenne, hogy az értékesítési ár nem lehet alacsonyabb a tárolt készlet beszerzési átlagáránál.
A betárolt gáz ugyan nem a Mol tulajdona, azonban a betárolt mennyiség után kapacitáslekötési díjat kap az olajtársaság, ami természetesen csökken a készlet visszaesésével együtt. Ez Herczenik szerint nagyjából ugyanakkora kiesést okozhat a Molnak, mint a hazai kitermelésű gáz esetében. Így összességében 7-8 milliárd forintot veszíthet a Mol a szabálymódosítással a Raiffeisen elemzője szerint.
A most elfogadott törvényjavaslatnak a szakemberek szerint rendkívül negatív üzenete van. Főleg azután, hogy a Molnak már végtelenítették a bányajáradék fizetését, a Robin Hood-adót és a válságadó-fizetési kötelezettségnek sem látni a végét.