A jövőben a pénzintézetek a lakáscélú hitel- és kölcsön- vagy pénzügyi lízingszerződések esetében csak akkor emelhetik egyoldalúan a kamatot, ha azt a forrásköltségek növekedése, a hitelkockázat változása indokolja, vagy az adott tevékenység költségét növelő jogszabályváltozás történik.
Nagy Anna kormányszóvivő a kabinet szerdai ülését követő sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a kormány rendeletet alkotott a szerződésekben előírt kamat egyoldalú módosításának feltételeiről.
Emlékeztetett, hogy a rendeletalkotást az Országgyűlés által még novemberben elfogadott, a nehéz helyzetbe jutott lakáshitelesek megsegítéséről szóló törvény írja elő a kabinet számára.
A törvény ugyanis kimondja, hogy lakáscélú hitel- és kölcsön- vagy pénzügyi lízingszerződéseket a pénzügyi intézmény az ügyfél számára kedvezőtlenül nem módosíthatja; ha ez mégis megtörténik, akkor a szerződést semmisnek kell tekinteni.
A jogszabály e mellett rögzíti, hogy pénzügyi intézmény az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamat tekintetében, kormányrendeletben meghatározott esetekben, feltételekkel és módon módosíthatja a szerződést. Nagy Anna elmondta, hogy a kabinet most ezt a rendelet alkotta meg.
Leszögezte: a döntés arra is garancia, hogy a pénzügyi intézmények nem háríthatják át a különadót az ügyfelekre.
A portfolio.hu-t a kormányszóvivői irodánál arról tájékoztatták, hogy további részleteket a hamarosan megjelenő kormányrendelet tartalmaz majd.
Az idén januárban életbe lépett Magatartási Kódexből a fenti, rövid tájékoztatás alapján több okot is kivesz a rendelet, vagyis ezekre hivatkozva már nem emelhetnek lakáshitel-kamatot a bankok - emlékeztet a portfolio.hu. Ilyen például az adóváltozás, a kötelező tartalékolási szabályok változása vagy a kötelező betétbiztosítás összegének, illetve díjának változása. (A banki különadó átterhelését pontosan ezzel lehetetlenítené el a kormány.)