Olcsó debreceni távhőért lobbizik Kósa?

Olyan, mintha a törvény elfogadása után kezdtek volna egyeztetni az érintettekkel, kommentálták forrásaink Kósa Lajos és Schmidt Csaba irományát, amelyben újra módosítanák a villamosenergia-törvényt, és tisztáznák a két hete elfogadott gáztörvény néhány homályos pontját is.

Maradnának a KÁT-ban a kapcsoltak

Szemben az eredeti tervekkel, mégiscsak széles körben fennmaradna a kapcsoltan termelő erőművek támogatása jövőre is, vagyis a hővel kapcsoltan termelt áramot továbbra is kötelező lesz a piaci átlagárnál drágábban átvenni. Azok az erőművek, amelyek bizonyos feltételeket nem teljesítettek, elvileg már 2011-ben kihullottak volna a támogatotti körből, a fideszes javaslat értelmében azonban ez majd csak két évvel később történne meg, addig is 15 százalékkal csökkentenék a támogatás mértékét, a megtermelt hő árát pedig nem emelhetné az erőmű.

A törvényjavaslatot jegyző debreceni polgármestert egyébként alighanem különösen érzékenyen érintette volna a támogatotti kör szűkülése, a debreceni kombinált ciklusú erőmű ás a gázmotoros erőmű ugyanis minden bizonnyal kikerült volna év végén a körből, ami az E.On számításai szerinta fogyasztói árakban akár 70 százalékos emelést is eredményezett volna.

Bencsik János energiaügyi államtitkár korábban elmondta, a kormányzat szándéka nem változott a téren, hogy szétválassza a valódi megújuló energiaforrások támogatását a kapcsolt energiatermelőkétől, de a valódi szétválasztás csak később történik meg.

A dolog érdekessége, hogy a kapcsolt erőműveknek január 31-ig kell kérvényezniük a kötelező átvételi rendszerben maradásukat, ezt azonban az Energiahivatal csak április 15-én bírálja el. Így akiről bebizonyosodik, hogy nem jogosult a támogatásra, annak utólag vissza kell fizetnie.

A kőolaj árával emelkedik a bányajáradék

A fideszes képviselők módosítása szerint a bányajáradék 3-3 százalékponttal emelkedik, ha a kőolaj tőzsdei jegyzésára havi átlagban eléri vagy meghaladja a 80 dollárt hordónként és további 3-3 százalékponttal akkor, ha eléri vagy meghaladja a hordónkénti 90 dolláros árfolyamot.

Jelenleg a bányajáradék a 2008 előtt üzembe állított kitermelés esetén 12 százalék, de az 1998 előtt termelésbe állított bányáknál már most is egy a törvényben leírt képlet alapján határozzák meg. Bányajáradékot a bányászati joggal rendelkezőknek kell fizetnie a kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után, ennek egy részét tájrendezési feladatok finanszírozására kell fordítani.

Szigorúbb hatósági felügyeletet tenne lehetővé az a javaslat, amely a bányatörvény hatálya alá helyezné a bányászati hulladék - így a vörösiszap - kezelését is. Ugyanez a törvénymódosítás a bányászati hulladéktárolókat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény hatálya alá vonná.

Nem lehet áthárítani az adót

Az iromány a nagyobb változtatások mellett több kisebb pontosítást is javasol a már meghozott törvények szövegében. Ilyen például a különadó áthárításáról szóló rész: ezentúl a cégek nem csak a fogyasztókra, de a velük szerződésben álló kereskedői engedélyesekre sem háríthatnák át az adót.