Máté, Mirella
4 °C
20 °C
Index - In English In English Eng

GKI: Megkezdődik a jövő felélése

2010.12.15. 12:54
A magyar gazdaságpolitika a költségvetési hiány formális teljesítése keretében kifejezetten kockázatos folyamatokat indított be - derül ki a GKI Gazdaságkutató elemzéséből. A világgazdaságban a tavaszi görög után az őszi ír válság fokozza a bizonytalanságot, a fenntarthatatlannak látszó folyamatok iránti érzékenységet.

A magyar gazdaságpolitika még rövid távon sem segíti érzékelhetően a növekedést és a munkahely-teremtést. Sőt jelentős árfolyamkilengésekhez és kamatemelkedéshez vezet, ami növeli az adósok terheit - véli szerdán publikált elemzésében a GKI Gazdaságkutató. Szerintük a jogbiztonság gyengítése, a megtakarítások felélése, az általános befelé fordulás anakronisztikus, az európai tendenciáktól eltérő magyar modell irányába mutat. Mindez előbb-utóbb fájdalmas, az egyébként szükségesnél jóval nagyobb korrekciókat tesz elkerülhetetlenné.

Terjeszkedett a kormány

Az új kormány működésének első féléve a kormányzati mozgástér bővítéséért folytatott harcok története, ami jelentősen rontotta a pénzügyi körülményeket. Ez a forint gyengülésében, a kamatcsökkenési folyamat megrekedésében majd emelkedő ciklusba váltásában, a kockázati felárak emelkedésében, a tőkevonzó és növekedési képesség gyengülésében, a jogbiztonság és a nemzetközi tekintély eróziójában mutatkozott meg.

Az ország CDS-felára április óta szinte folyamatosan romlik, novemberben már a román kockázati felár is kisebb lett a magyarnál. Komoly veszély, hogy a hitelminősítők fél-egy éven belül a "bóvli" kategóriába sorolják Magyarországot. A reálfolyamatokban azonban mindez 2010-ben még alig tükröződik.

A német ipar húzza a gazdaságot

Az I-III. negyedévi 0,9 százalékos növekedés éves szinten a GKI által korábban prognosztizált 1 százaléknál kissé nagyobb, 1,2 százalék körüli dinamikát valószínűsít. Ez jelentősen elmarad az EU 1,8 százalékos átlagától, ami annak a következménye, hogy miközben a magyar kivitel elég jól kihasználta az európai – főleg német – konjunktúra javulását, a belföldi piacra termelő ágazatok helyzete összességében a III. negyedévben sem alakult kedvezően. 2010 egészében szinte csak a külső piacokra termelő és szolgáltató ágazatok, cégek termelése nő, a II. félévben azonban egyes ágazatokban elkezdődött a belföldi értékesítés emelkedése is.

A külföld finanszíroz

Az eredeti államháztartási hiánycélt (3,8%) sikerül elérni. Az új kormány adóintézkedései a GDP 1 százalékát jelentő bevételi többletet eredményeztek. Az államadósságot a piac, nagyobb részét (kb. 56%-át) a külföld finanszírozza, részben forintban, részben devizában. "Ez a magyar gazdaság külső függőségének egyik fundamentális alapja. Magyarország nem folytathat tartósan olyan költségvetési politikát, amely nem élvezi az adósságot finanszírozók bizalmát" - írja elemzésében az intézet.

A 2010-ben megindult világgazdasági fellendülés a fiskális ösztönzők kifutásával 2011-ben valamelyest lassul, az EU-ban a 2010. évi 1,8 százalékról 2011-re 1,7 százalékra. Ezen belül Németország, Lengyelország és néhány exportorientált kis EU-tagállam dinamikája haladja meg az átlagot. Az EU-tagállamok összevont GDP-arányos államháztartási hiánya a 2010. évi 6,8 százalékról 5,1 százalékra mérséklődik.

Gyengül az euró, nő az olajár

Az ír válság felgyorsítja a válságkezelés intézmény- és eszközrendszerének kialakítását. Az EU kríziseken keresztül fejlődik, de végül is stabilizálódik. Az euró a dollárral szemben kissé gyengül, a 2010. évi 1,30 dollárról 1,25 dollárra. A kőolaj (Brent) hordónkénti világpiaci ára a növekedés beindulásával a 2009. évi 62 dollárról 2010-re 80 dollárra, jövőre 85 dollárra emelkedik.

A GKI konjunktúraindexe utoljára négy és fél éve volt ilyen magas. Az üzleti szférán belül minden ágazat várakozásai javultak, de a külső konjunktúrához erősen kötődő ipari cégeké a legutóbbi időkig sokkal inkább. Az őszi hónapokban azonban ez utóbbiak - főleg a kereskedelem - várakozásai is kedvezőbbek lettek. A legpesszimistább az építőipar.

Sokat várunk a gazdaságtól

A lakosság 2009 májusa óta szinte folyamatosan emelkedő, majd a választásokkal is összefüggésben az idei nyárelőre különösen sokat javuló gazdasági várakozásai októberben érték el csúcspontjukat, azóta magas szinten stagnálnak.

2010 végén az új magyar gazdaságpolitika tartalmával, megvalósíthatóságával, a kül- és belföldi gazdasági szereplők ezzel kapcsolatos magatartásával kapcsolatban nagy a tanácstalanság.

"A morális válság elmélyült, gyakorta a félelem igazgat. Bizonytalan, hogy a költségvetés lényegi bevételi forrásai - mindenekelőtt a magán-nyugdíjpénztárak kvázi államosítása, a válságadók visszamenőleges alkalmazása - kiállják-e az alkotmányosság próbáját" - áll az elemzésben.

Később ihatjuk meg a levét

Kérdéses, hogy az EU elfogadja-e a 3 százalék alatti hiányt prezentáló magyar költségvetési elszámolást, fenntarthatónak minősíti-e, s ha nem, akkor a túlzottdeficit-eljárás fennmaradása jár-e szankciókkal. A GKI szerint egy ilyen konfrontatív helyzet nagyon negatív irányba befolyásolná a hitelminősítők és a nemzetközi pénzvilág Magyarországról alkotott véleményét.

A finanszírozási költségek emelkedése ugyan csak később hatna a költségvetésre, de a rövid távú kockázatok emelkedése nem hagyhatná érintetlenül a 2011. évi gazdaságpolitikát sem. Kérdés, hogy már ennek a jele-e az a 2010 végi hivatalos bejelentés, miszerint 2011 februárjára elkészül a strukturális változásokat bemutató középtávú program, ami 600-800 milliárd forintos megtakarítást eredményez a költségvetésnek. Ha ez valódi változásokat tartalmaz, talán ellensúlyozhatja a negatív megítélést.

Sok a bizonytalanság

Bizonytalan az is, hogy a jogbiztonság megroppantása és az adóátrendezés hogyan hat a gazdasági szereplők magatartására, az üzleti szektor fejlesztési, befektetési szokásaira, a lakosság vásárlási és megtakarítási döntéseire. Kérdés, hogy pontosan mit fog tenni a nyugdíjpénztári vagyonnal a költségvetés, s ha a jelenlegi szabályozás alkotmányellenesnek bizonyul, a változó körülmények között milyen mértékben tart ki a nyugdíjpénztárak mellett a tagság.

Kérdéses az is, hogy a feltehetőleg tartósan magas kamatok és a bizonytalan jogi környezet együttese a külföldön tartott és most haza csábítani tervezett megtakarítások Magyarországra hozatalát vagy éppen a meglevő megtakarítások egy részének külföldre vitelét fogja-e ösztönözni.

Szürkülhet a gazdaság

Szürkülési kockázatok is fennállnak. Hatalmas pénzösszegek mozgásiránya bizonytalan. A 2011-es költségvetésben 2,94 százalékos deficitcél szerepel. Ennek eléréséhez a magánpénztáraktól átkerülő vagyonból a GDP 1,9 százalékát kitevő bevételt is beterveztek. Az e nélküli „magdeficit” 4,8 százalék, vagyis a 2010. évihez képest kifejezetten expanzív költségvetési politika érvényesül.

A magán-nyugdíjpénztáraktól átkerülő 530 milliárd forintnyi vagyon, valamint az EU-támogatások 400-450 milliárd forintos növekménye teszi lehetővé, hogy a jelentős adócsökkentés ellenére a kiadások az adóbevételeknél jóval dinamikusabban emelkedjenek, s így a GKI szerint a hiány a tervezettnek megfelelően alakul.

A magán-nyugdíjpénztári vagyon egészének államhoz kerülése esetén viszont az EU elszámolási szabályai szerint GDP-arányosan 5 százalék körüli államháztartási többletet kell kimutatni.

Nem fenntartható a költségvetési pálya

A 2011. évi költségvetési pálya nem minősül fenntarthatónak, ezért a tavaszi konvergencia programban, az azt követő konzultációk során az EU komoly, strukturális átalakításokkal elért kiadáscsökkentési terveket fog várni.

A magánpénztári vagyon átkerülése esetén mintegy 1300-1500 milliárd forint értékű állampapír bevonásra kerülhet, ami a GDP-arányos államadósság mintegy 5 százalékpontos csökkenését eredményezheti. A vagyon többi eleme részben a 2011. évi költségvetést finanszírozhatja, részben - a még fel nem használt, mintegy 900 milliárd forintos EU-IMF hitelforrásokkal együtt - komoly kincstári tartalékot képezhet egy olyan helyzetre, amikor a piaci államkötvény finanszírozás esetleg megnehezül. Erre akkor lenne szükség, ha a kormány tartósan fenn kívánná tartani a 2011-re fellazított fiskális politikát.

Reformokra vár a piac

E konfrontatív változattal szemben hasznosabb lenne a másik, „csak időt nyertünk” változat. Eszerint a 2011-es év egyszeri egyensúlyi kisiklásnak tekinthető, a kormány 2011-ben kidolgozza, előkészíti és megkezdi a kiadási oldalra ható strukturális átalakításokat. Ez pozitívan hatna a pénzpiaci folyamatokra. Az államadósság piaci finanszírozása 2011-12-ben akkor válna kockázatossá, ha a bankok és ügyfeleik egy jelentősebb része a magyar pénzügyi rendszer kikerülésével, a megtakarítások külföldre csatornázásával reagálna a fenntarthatósággal kapcsolatos aggályokra. Ez elkerülhetőnek látszik, bár ennek ára időszakonként különösen magas kamatszint lehet.

Emelhetik az inflációs célt

Az áremelkedés üteme beragadni látszik 4 százalék körül. Láthatóan a kormány a jelenleginél magasabb, 3,5 százalékos inflációs célt szeretne, s a Monetáris Tanács új tagjainak kinevezését követően 2011 tavaszán esetleg az inflációs cél formális emelésére is sor kerülhet. Az infláció az idei 4,8 százalék után 2011-ben 3,8 százalék körül alakul.

Magyarország 2011 közepéig nem lép be az ERM-2 rendszerbe, így ebben a politikai ciklusban már nem lehet magyar euró. Az euró árfolyama 2011-ben is a 2010. évihez hasonló, 276 forint lehet (jelentős ingadozások mellett), de ennek mértéke jelentősen függ a gazdaságpolitika hitelességétől, a folyamatok fenntarthatóságától.

A Monetáris Tanács (összetételétől függetlenül) feltehetőleg erőteljes kamatemelésről döntene, ha 290 forint fölé gyengülne az árfolyam, mivel e szint tartóssá válása a devizahitelesek körében a bankrendszer egészét is súlyosan érintő fizetési problémákat okozna. Az alapkamat jövőre 6 százalék körülire emelkedhet, miközben az euró- és a dollár-kamatok is emelkedésnek indulnak.

Komolyabb pénzpiaci bizalmatlanság esetén ennél magasabb magyar jegybanki alapkamat valószínű, kedvező fogadtatású reformprogram esetén viszont tartósulhat a jelenlegi 5,5 százalék. A folyó fizetési mérlegben a 2010. évi, várhatóan 0,5 milliárd euró aktívum után 2011-ben a lassan növekedésnek induló belföldi felhasználás következtében 1 milliárd euró deficit keletkezik. Ugyanakkor az EU-támogatások növekedése hatására a külső finanszírozás aktívuma lényegében változatlan marad, 3 milliárd euró lesz.

Adók rontják a növekedést

A külső kereslet továbbra is jelentős exportdinamikát tesz lehetővé, de nem nyújt gyorsuló húzóerőt. A kormány adóintézkedéseinek nagyobb része inkább rontja a növekedési esélyeket. Ezt csak részben kompenzálja a kvalifikált munkaerő bérköltségének csökkenése, a nyereségadó mérséklése. A viszonylag gyenge forint főleg az import versenyképességének rontásán keresztül hat a növekedésre.

A gazdaság két húzóágazata az ipar és az építőipar lesz. Átlagos időjárást feltételezve a mezőgazdasági termelés gyorsan nő. A kiskereskedelmi forgalom mintegy 2 százalékkal, a gépkocsiké ennél nagyobb mértékben növekszik. A bankok hitelezési aktivitása nem vagy alig bővül, ami az egész gazdaság - főleg a kkv-szektor - növekedési lehetőségeit visszafogja.

A bankadó következtében ugyanis a hazai bankrendszer jövedelmezősége tartósan megszűnik, ami az anyabanki és piaci források más országokba való átcsoportosítását okozhatja. A foglalkoztattak száma 2011-ben néhány tizedszázalékkal, lényegében a 2010. évi csökkenéssel azonos mértékben emelkedik.

A munkanélküliségi ráta 11,5 százalékról 2011-re 11 százalékra mérséklődik. A beruházásokat serkentik a növekvő EU-támogatások, ugyanakkor az üzleti beruházásoknál a recessziót követő időszak kedvező hatásait - így a jelentős autóipari beruházásokat - részben ellensúlyozza a válságadók fejlesztést visszafogó hatása, az ország általános helyzetével kapcsolatos befektetői elbizonytalanodás. Végeredményben a beruházások 2011-ben 4 százalékkal emelkednek.

A szegényebb szinglik szívnak

A munkavállalók a magas jövedelmi kategóriákban és a többgyermekes családoknál a bruttó kereset növekvő hányadát kapják kézhez. A gyermekkel nem rendelkező munkavállalók és a 290 ezer forintot el nem érő jövedelmű háztartások terhelése – elsősorban a nyugdíjjárulék emelése és az adójóváírás szigorítása miatt – enyhén emelkedik.

Esetükben a jövedelmek reálértékének megőrzését a keresetnövekedés biztosíthatja. A keresetek emelkedésének határt szab a munkát keresők nagy száma és a cégek költségviselő képessége. Összességében a bruttó keresetek 3,5 százalékkal, a nettó keresetek 6-6,5 százalékkal, a reálkeresetek 2,5 százalék körül emelkednek. Jövőre is csak az inflációt követik a nyugdíjak, így reálértékük nem változik, a családi pótlék reálértéke viszont csökken.

A reáljövedelem így kb. 1 százalékkal nőhet. Ezt viszont több mint 1 százalékkal is emelheti a magán-nyugdíjpénztárak reálhozamának kifizetése, s feltehetőleg növekszik a szürke jövedelmek aránya. Végeredményben a lakosság reáljövedelme 2,5 százalék körüli mértékben emelkedhet.

Nő a fogyasztás

A végső fogyasztás 1,5 százalékkal, a vásárolt kb. 2 százalékkal emelkedik. A bruttó megtakarítási ráta a lakosság pénzügyi eszközeinek növekedésével párhuzamosan 6 százalékra emelkedne. Ugyanakkor a magán-nyugdíjpénztári rendszer várható átalakítása statisztikailag a GDP arányában kb. 1,5 százalékponttal csökkenti a lakossági megtakarítást, mely így a bruttó ráta esetében ténylegesen 4,5 százalék, a nettó esetében 5,5 százalék lesz.

Végeredményben a 2011. évi gazdasági növekedés az EU átlagánál kissé magasabb, de a régió országainál alacsonyabb ütemű lesz. Továbbra is az export húzza, azonban immár a beruházás és a fogyasztás is emelkedni kezd. A fő probléma az, hogy nem láthatók a növekedés érdemi gyorsításának eszközei, sőt középtávon - a fenntarthatatlannak látszó egyensúly miatt - a növekedést visszafogó kiigazításra lehet szükség, miközben megkezdődik a jövő felélése.