Megvitatták a cselekvési tervet

Pénteken tartották a Nemzeti Cselekvési Terv társadalmi konzultációjának záróeseményét, ahol az államtitkári felvezetők után lényegében bárki kifejthette: merre vegye az irányt a magyar energetika a következő tíz évben. A mintegy hatvan civil szereplő részvételével zajló eseményen a szakmai szervezetek többsége üdvözölte a kormány megújuló energiára vonatkozó terveit.

Ambiciózus célok

A minisztérium 2020-ra a megújulók részarányát a teljes energiatermelésben az unió által elvárt 13 százalék helyett 14,65 százalékban határozta meg, Magyarország ezzel a mértékkel a tagállamok rangsorában az utolsó helyek egyikéről a középmezőny alsó részébe lépne elő.

Hogy ez sok, vagy kevés, arról eltérnek a vélemények: Bencsik János energiaügyi államtitkár ősszel 36 százalék körüli potenciált látott a megújulókban. Mások szerint viszont a 14,6 százalék több mint ambiciózus cél, hiszen bár jelenleg 6,5 százalékos arányt emlegetnek, ebbe az olyan vegyes tüzelésű erőműveket is beleszámolják, mint például a Vértesi erőmű, amit 2020-ig szinte biztosan kivesznek a rendszerből. A tényleges arány szerintük mindössze 1,5 százalék körül lehet.

Az Európa Tanács még a 2007. márciusi ülésén határozott arról, hogy a megújuló energiaforrások részaránya 2020-ra uniós szinten érje el a 20 százalékot, ezzel párhuzamosan tíz százalékban határozta meg az elérendő bioüzemanyag hányadot.

Nem leszünk zöldbenzin nagyhatalom

A szakmai egyeztetésen a Magyar Bioetanol Szövetség képviselője úgy vélte, hazánknak komparatív előnye lehet zöldbenzinben, ha beindul a termelés, akár a környező országoknak is exportálhatunk. A Magyar Természetvédők Szövetségének jelenlévő tagja ezzel szemben problémásnak tartotta a bioüzemanyag környezetvédelmi hatását.

Az érvelés szerint a bioüzemanyagok előállításához szükséges növények termesztéséhez új termőterületeket kell bevonni, ez pedig a klímaváltozás lassításában kiemelten fontos szerepet játszó erdőségek csökkentésével jár, a megműveléshez használt fosszilis energiáról már nem is beszélve.

Bencsik János energiaügyi államtitkár szerint egy cselekvési terv szükségszerűen tartalmaz irányokat, így nem tetszhet mindenkinek. A megfogalmazott intézkedések az energia- és klímapolitikai célok megvalósításának előmozdítása mellett a magyar gazdaság fejlődését, új munkahelyek létrehozását, a vidék fenntartható fejlesztését szolgálják, nem érdekünk, hogy exportra termeljünk bioüzemanyagot.

Az Index által megkérdezett cégek ígéretesnek találták a terv fő intézkedéscsoportjait, a megújulók jelentős munkahelyteremtő hatásában azonban többen is kételkednek. Egyik forrásunk szerint "a munkahelyteremtés a hajánál fogva lett belerángatva a programba, elsődleges kérdés a klímavédelem és az ellátásbiztonságra való törekvés."

Nem tisztázott azonban, hogy honnan lesz pénz a nagyszabású projektekre, Bencsik János szerint az állam pénze a beruházásoknak legfeljebb 20 százalékára elég.

Biomassza és földhő

A cselekvési terv elsősorban a biomasszára és a geotermikus energiára épít, a szélerőművek és a napenergia csak kisebb hangsúlyt kap az irományban. A cselekvési tervet megalapozó számítások a Green-X modell alapján, a Magyar Energia Hivatal közreműködésével készültek.

A szakmai vitán felszólaló civilek és szakmai szervezetek sajátos irányt adtak a vita menetének, az egyik felszólaló a fotoszintézisben rejlő lehetőségeket fejtegette, egy idősebb hölgy pedig azt kifogásolta, hogy öccsének a földhővel kapcsolatos találmánya ezúttal sem jelent meg a kormány stratégiájában. A következő jelentkezésénél már nem kapott szót.