Belvíz miatt késik a vetés

Egyelőre megbecsülhetetlen, hogy mekkora veszteséget okoz a belvíz a mezőgazdasági termelőknek 2011-ben. A kertészek már most hozamkieséssel számolnak, mivel a korai vetésű szántóföldi zöldségeknél szinte biztosan lesznek olyan területek, ahol februárban vagy március elején nem lehet elkezdeni a vetést - mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Fodor Zoltán, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezetője. Emiatt egyes becslések szerint 10-15 százalékkal csökkenhet az érintett növények termőterülete, amit szerencsés esetben - ha az időjárás engedi - kompenzálhat a magasabb terméshozam.

Tavaly a zöldség-gyümölcs termelésben 30-40 milliárd forintos kárt okozott az időjárás. A főbb termőkörzetekben - Szabolcsban, a Hajdúságban vagy a Mezőföldön - még mindig komoly problémát okoz a belvíz, a dél-alföldi megyékben pedig több helyütt még mindig harmadfokon védekeznek az állami és vízitársulati védművek mentén. Hasonlóra korábban még nem volt példa - mondta Fodor. Pontos adatok csak februárban lesznek.

Mindenki kukoricát vet?

Egyelőre azt sem lehet felmérni, hogy az elöntött földek közül melyik lesz használható tavasszal, de az is kérdéses, hogy az eltérő ütemben felszabaduló termőterületekre milyen vetések kerülnek. A terméktanács szeretné elkerülni, hogy előre megkötött szerződések nélkül késő tavasszal mindenki csemegekukoricát vagy zöldborsót vessen. A korai vetésű szántóföldi termesztésű zöldborsóval, hagymával és gyökérzöldséggel problémák lesznek, és mind a vetésterület, mind az esetleges késői vetések miatt a hozam csökkenhet.

A fóliasátras termelésben, főleg a korai hajtatott zöldségek esetében, szintén gondot okozhat a belvíz. Csanytelek és Szegvár környékén már a fóliasátrakban áll a víz - mondta lapunknak Ledó Ferenc, a 2010-ben zöldség-gyümölcs értékesítésből mintegy 4,9 milliárd forintos árbevételt elérő Délkertész vezetője, ahol a tagok 95 százaléka folytat üvegházi vagy fóliasátras termelést.

Elfoglalhatják helyünket a spanyolok

A vetőmag-forgalmazókkal közös felmérésük szerint érezhető probléma a főként exportra termelt korai vetésű káposztaféléknél lehet. Eddig a termelők 10-15 százaléka mondta vissza a palántarendelést, ami hozzávetőleg 20-25 százalékos termeléskiesést jelez. Mivel a talajok túltelítettek, megeshet, hogy az áprilisi következő vetési időszakban is számítani kell termeléscsökkenésre. Hosszabb távú hatása lehet viszont annak, ha osztrák vagy spanyol konkurensek pótolni tudják a magyar áru hiányát - tette hozzá Ledó. A melegigényes, hajtatott növényeknél - paprika, paradicsom - legkorábban is csak februárban lehet pontosabbat tudni a termelői szándékokról és a várható vetésterületről. A tavalyi esőzések, ár- és belvízkárok, illetve az emelkedő energiaköltségek miatt a fóliasátras termelés mintegy 10-15 százalékkal esett vissza 2010-ben a terméktanács adatai szerint.

A teljes piacra hat a belvíz miatti bizonytalanság. Ugyan a feldolgozóipar részéről lenne szerződéskötési hajlandóság és kereslet is - a tavalyi év a raktárkészletek kisöpréséről szólt ebben az ágazatban is -, amit a nyugat-európai élénkülő kereslet indokol, ám kérdéses, hogy a termelők mekkora területekre mernek egyáltalán leszerződni. Pedig az idei évben már az ágazat jövedelmezőségét is lehetne javítani - mondta Fodor.