Hová tűnik 1200 kilométer vasútvonal?

Az új Széchenyi-terv beismeri, hogy nem lehet fenntartani a gazdaságtalan pályaszakaszokat, a dokumentum szerint a vasúti pálya méretét a hosszú távú érdemi fenntarthatóság jegyében szükséges meghatározni, írja a Napi Gazdaság.

Arra a kérdésre, hogy mi lesz a sorsa 1200 kilométer vasúti nyomvonalnak, a fejlesztési tárcához tartozó közlekedési kormányzat a napilapnak azt válaszolta: az NFM a minél kiterjedtebb és hatékonyan működtethető vasúti pályahálózat fenntartásában érdekelt.

Az is a tervek között szerepel, hogy a vasúti törzshálózaton kizárólag kétvágányú, villamosított közlekedés valósítható meg központi forgalomirányítással, a kiemelt vonalakon pedig meg kell építeni a harmadik vágányt, legalább 25 tonna tengelyterheléssel az árufuvarozási szolgáltatások számára. Az is cél, hogy a pálya valamennyi szakaszán az utazási sebesség legalább 80 kilométer legyen óránként - a törzshálózaton 120, míg a kiemelt vonalakon ez 200 kilométeres sebességet jelent. Mindezek fényében óriási értékű vasúti pályaberuházások várhatóak, írja a lap.

A beruházások keretében összesen 3064 kilométer hosszon, a nemzetközi tranzitvonalakon és a keresztező vasútvonalakon épül ki a GSM-R rádiókommunikációs rendszer. A projekt befejezése legkorábban 2013 végére várható. A forgalomirányítást könnyítő beruházással a magyar hálózaton közlekedő vasutak átlagsebessége emelkedik, az utazási idő rövidül, valamint a fejlesztett szakaszokon jelentős mértékben javul a közlekedésbiztonság. A beruházás értékét korábban 50-60 milliárd forintra becsülték, aminek meghatározó részét az Európai Unió állná.

A tervek között szerepel a többségi állami tulajdonban lévő új vasúti áruszállító cég, a GySEV Cargo Zrt. piaci bevezetése is. A korábbi áruszállító céget, a MÁV Cargót az előző kormány idején értékesítették a Rail Cargo Austriának, s ezáltal közös osztrák gyökerei lettek az egykori és az új cargo cégnek.