Maradhatunk az uniós szégyenpadon
"Sajnos nem mondhatok egyértelmű nemet vagy igent" - válaszolt az NGM helyettes államtitkára arra a kérdésre, hogy hosszú idő után Magyarország végre kikerül-e az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alól. Ami tény, a 2011-es költségvetés három százalék alatti deficittel számol. Ugyanakkor függetlenül attól, hogy három százalék alatti a hiány vagy sem, az Európai Bizottság fenntarthatja az eljárást Magyarországgal szemben, ha úgy ítéli meg, hogy nem teljesítjük az általa elvárt követelményszintet, magyarázta Banai Péter az Echo televízióban hétfőn.
Az Európai Bizottság azt nézi, hogy egyszeri, átmeneti intézkedések nélkül a hiányszint három százalék alatti-e vagy feletti. Ha a magánnyugdíjpénztári átalakításból keletkező bevételeket egyszeri tételnek tekinti az Európai Bizottság, akkor lehet, hogy fennmarad a túlzott deficiteljárás Magyarországgal szemben, magyarázta a helyettes államtitkár, aki szerint az uniós döntésben az is szerepet játszhat, hogy a februári program mennyire lesz hiteles.
A kormány részéről ez az első olyan jelzés, amely felveti annak a kockázatát, hogy nem szűnik meg Magyarország ellen az uniós eljárás, amelyet maga Orbán Viktor nevezett szégyenpadnak, írta a portfolio.hu.
Mi az a túlzottdeficit-eljárás?
Túlzott deficit akkor áll fenn, ha egy Európai Uniós tagország nem teljesíti a maastrichti szerződésben a fenntartható államháztartási helyzetre vonatkozó követelményeket, elsősorban a költségvetési hiánya meghaladja a GDP három százalékát.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter decemberben még úgy fogalmazott: Magyarországnak a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos beszámítási kérdésektől függetlenül ki kell kerülnie a túlzott deficit miatti uniós eljárás hatálya alól.
A kormány februárra ígért, szerkezeti átalakításokat tartalmazó reformprogramja így ebben a tekintetben is nagy jelentőséggel bír. Az Európai Bizottság múlt héti döntésével négy ország ellen szüntette meg a túlzott deficit eljárást.
Alapvető cél, olyan strukturális intézkedések meghozatala, amelyek hosszabb távon befolyásolják mind az ország versenyképességét, mind az államháztartás helyzetét. Az intézkedések egy része már 2011-ben életbe léphet, másik részük 2012-13-ban, mondta hétfő este Banai Péter helyettes államtitkár.