Éhenhalnak a vendéglátósok

A frekventált idegenforgalmi körzetekben napról napra szaporodik a bezárt, eladó létesítmények száma, írja a Napi Gazdaság. Az egyik legpatinásabb, még a háborút is túlélt siófoki vendéglátóhely üzemeltetője szerint ha ez így megy tovább, napjaik meg vannak számlálva. A beszerzési árak az elmúlt fél év során átlagosan több mint 15 százalékkal nőttek, s a folyamatnak még nem látják a végét.

A város talán legnagyobb múltú, több mint százéves étterme, a Fogas már a múlt év végén lehúzta a rolót. Verhás Attila tulajdonos huszonegy év után adta fel. Az alapanyag- és energiaárak folyamatos növekedése és a forint erősödése nehéz helyzetbe hozhatja a nívós wellness-szállodákat is.

Sternócky Balázs, a siófoki Hotel Azúr értékesítési és marketingigazgatója elmondta, a költségelemzés még nem készült el, ám az biztos, hogy a dráguló alapanyagok negatív hatást gyakorolnak majd az ágazatra. Sternócky hozzátette, különösen ebben a helyzetben nagyon sokat várnak a Széchenyi pihenőkártyától, ám egyelőre nem tudni, mit hoz majd a konyhára.

Az egyik tavaly elkészült pécsi négycsillagos hotel neve mellőzését kérő gazdasági igazgatója szerint az ágazaton belül már elkezdődött az a taktikai csata, amelynek sok áldozata lesz. A harcban a tőkeerő mellett jelentős szerepe van a beszerzési forrásoknak is. Immár van olyan szállodalánc a hazai piacon, amelyik saját alapanyag-ellátó bázissal rendelkezik, s úgy tűnik, ez a folyamat az elmúlt időszakban tovább gyorsult.

Más dimenzióban, de talán még öldöklőbb harc folyik az ágazatban érdekelt kis- és középvállalkozások között. Jegesi Ferenc, három nyugat-zalai, a Balatont, Hévízt, Zalakarost és Kehidakustányt is magában foglaló kistérség vendéglátó-ipari ügyekben illetékes munkatársa elmondta, az elmúlt év végén készült felmérésük szerint a térség vendéglátóhelyeinek forgalma tavaly mintegy tíz százalékkal csökkent.

Tíz egység közül három, csődbe jutott, illetve kritikus pénzügyi helyzetben van, jóllehet a régió idegenforgalmi adatai - pláne országos összehasonlításban - nem rosszak. Bár erről statisztika nem készült, úgy tűnik, a legnagyobb gondok az elmúlt években döntően hitelből fejlesztett, nívós vendéglátóhelyeken vannak. Jegesi szerint azt biztos, hogy az élelmiszerek drágulása - ami energiaár-emeléssel is párosul - tovább gyorsítja majd a folyamatot.

A Napi által megkérdezett elemzők szerint méreteit tekintve a legnagyobb gondok a balatoni vendéglátásban lehetnek. A tavalyi csapnivaló fő- és utószezon több száz vendéglátóhelyet vitt csődbe, s úgy tűnik, a téli remények is délibábnak bizonyultak. A Balatonfüreden és Tihanyban két éttermet és három büfét is működtető Csordás Zoltán, aki egyben a térség vendéglátósait tömörítő egyesület elnökségi tagja is, úgy nyilatkozott, az élelmiszerárak emelkedése megadhatja a kegyelemdöfést. Az elmúlt egy-másfél évben az ágazat szereplői szinte minden tartalékukat felélték és feltárták. Tavaly a költségeket új beszerzési források felkutatásával még sikerült csökkenteni, s úgy tűnt, a közterhek mérséklése is jó néhány vállalkozót talpon tarthat, 15-20 százalékos vagy még nagyobb mértékű további drágulást azonban már nem lehet kigazdálkodni.

A dél-balatoni régióban az elmúlt mintegy fél év során közel 20 százalékkal nőtt az eladó éttermek, büfék és más vendéglátóhelyek száma - tájékoztatta lapunkat Zimányi Zsófia, a Balaton Immobilie Kft. értékesítési vezetője. Hatalmas a választék különböző alapterületű, fekvésű és színvonalú ingatlanokból. Többet teljes berendezéssel, üzleti kapcsolatokkal, sőt személyzettel együtt árulnak. Az árak az ősztől zuhanni kezdtek - miután a piacon nagyon sok, árverésre bocsátott létesítmény is megjelent -, az elmúlt év azonos időszakához képest jelenleg csaknem 30 százalékkal alacsonyabbak. Ha a vendéglátás pozíciói tovább romlanak, további árcsökkenésre lehet számítani.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!