Árpád
-3 °C
4 °C
Index - In English In English Eng

Csábítóbb, mint riasztóbb a korrupció

2011.02.11. 11:46
A vállalatvezetők inkább beszállnak egy korrupciós ügybe, mintsem rendőrséghez fordulnának, ha ilyet ajánlanak nekik. Egy háromszáz topmenedzser körében végzett felmérés szerint az egy vállalaton belül feltárt etikai vétségek egyharmadának semmilyen következménye nincs. A cégvezetők egyhangú véleménye szerint a közbeszerzéseknél tíz százalék a korrupciós díj.

A vállalatok és a korrupció viszonyáról készített háromszáz cégvezető megkérdezésével felmérést az Ernst and Young tanácsadócég és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet, a kutatáshoz olyan cégeket választottak ki, amelyek 50-250 embert foglalkoztatnak, éves árbevételük 250 millió és 10 milliárd forint között van. A válaszadó cégvezetők vállalatainak 43 százalékánál állítólag nem volt etikai visszaélés.

Ahol volt, ott sem voltak különösebb következményei - derül ki a felmérésből. A feltárt vétségek egyharmadát semmilyen retorzió nem követte, "egyszerűen nem történik semmi", nagyjából minden második vállalatnál elbocsátással büntetnek, rendőrségi ügy csak a válaszadók 15 százaléka szerint lenne egy ilyen ügyből.

A cégvezetőket annyira nem zavarják az etikai vétségek, kenőpénzes és korrupt ügyek, hogy a cégvezetők húsz-harminc százaléka azt mondta: ha úgy alakulna a helyzet, nem utasítana egy korrupciós ajánlatot (négy különböző szituációt modelleztek a felmérés során). Azoknak az aránya ugyanakkor, akik rendőrséghez fordulnának, ha ilyen ajánlattal találkoznának, mindössze 4-13 százalék volt. Jól jellemzi a helyzetet a felmérést készítő E&Y szakértője, Pintér Zoltán említett: egy cégvezető, akinek egymilliárd forintig volt önálló aláírása joga, arra a tulajdonosi szándékra, hogy két vezető aláírása kelljen ilyen összeghatárig a kifizetésekre, úgy reagált: akkor inkább felmond.

Majdnem minden második topmenedzser - a válaszadók 46 százaléka - úgy gondolja, hogy a mostani jogszabályi környezet nagyon sok korrupciós kiskapura ad lehetőséget. A szakértők szerint azt mutatják a válaszok, hogy nagyon sok tennivaló van, ezek egy része, egyszerű és olcsó vállalati intézkedés lenne, másfelől viszont nemcsak szabályozási változtatások, szigorítások kellenének, hanem szemléletváltozás, hiszen most a válaszadók nagy része azt mondta: a problémás ügyek megoldásánál bízik személyes kapcsolatrendszerében, abban, hogy kerülő úton meg tudja oldani azokat.

Nemcsak a jogszabályokkal és az egyének hozzáállásával van probléma, hanem a cégekével is. a vállatok 16 százalékánál nem nézik meg az életrajzokat és a referenciákat, így például azt, hogy az új munkavállaló - még ha kulcspozícióba érkezik is - miért távozott előző cégétől. Másfelől a felmérésben részt vett cégeknek csak 11 százalékánál van etikai forródrót - miközben a nyugati üzleti világban ez az arány 90 százalék körüli -, holott globális felmérések szerint ennek léte akár hatvan százalékkal csökkentheti a korrupciós kockázatot, ráadásul a mostani magyarországi felmérés szerint az etikai vétségek 36 százalékát bejelentések nyomán tárták fel.

A kutatók a közbeszerzési korrupcióra is rákérdeztek a cégvezetőknél. Arra a kérdésre, hogy mekkora lehet a közbeszerzéseken belül a korrupciós eljárások aránya, a megkérdezettek egyharmada nem válaszolt, ami a kutatók szerint a téma érzékenységét jelzi. Akik igen, azok nagyon eltérő arányokat mondtak, arról, hány eljárásban bukkan fel a kiíró kenőpénz iránti igénye, viszont amikor arról kérdeztek, hogy mennyi a közbeszerzéseknél a korrupciós díj, szinte egyöntetű volt a válasz: tíz százalék.