Állami alapokat kurtít a stabilitási tartalék

A kormány több alap költségvetését is megnyirbálja: a Munkaerőpiaci Alap egyenlegét 16 milliárd forinttal kurtítanák, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapot és a Nemzeti Kulturális Alapot összesen 10 milliárd forinttal veszik vissza. A Nemzeti Földalapból félmilliárdot zárolnak. Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadási előirányzatoknál 10 milliárdot takarítanak meg. A fogyasztói árkiegészítés kiadásait hasonlóan 10 milliárd forinttal rövidítik meg.

Az állami szervek közül a legnagyobb befizetők a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (közel 40 milliárd forint), a Belügyminisztérium (35 milliárd forint), a Honvédelmi Minisztérium (26 milliárd forint). A Nemzetgazdasági Minisztérium ezekhez képest kisebb összeggel, ötmilliárddal járul hozzá a tartalékhoz, még a Nemzeti Adó- és

Vámhivatalnak 13,2 milliárdot kell befizetnie. A határozat ugyanakkor elrendeli, hogy az egyes szerveknél melyek azok az előirányzatok, amelyek mentesülnek a zárolás alól. Többek között egyes egyházi és kisebbségi ügyek, az EU-elnökség kiadásai, a kollégiumi támogatások és a népszámlálás tartozik ide. A határozat elrendeli, hogy a stabilitási tartalék érdekében - amely feladata a rendkívüli, előre nem látható események finanszírozása - módosítsák az államháztartási törvényt, hogy azt minden költségvetési évben kötelező legyen.

Az, hogy valójában miért is kell létrehozni a 250 milliárdos biztonsági puffert, nem tudni, ahogyan arraminapi cikkünkben rámutattunk. Az idei költségvetés 5-6 százalékos többletet fog mutatni. Esetleg arra kellhet a pénz, hogy a február végére ígért reformcsomag kiadásoldali intézkedéseinek java részét ezzel a 250 milliárd forintos tartalékkal akarja kipipálni. Mindenesetre több forrásunk is csak találgat arról, hogy miért is kell most gyorsan összekaparni ezt a biztonsági puffert.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!