Változatlan kamattal búcsúzik a monetáris tanács

Hat százalékon hagyta az elmúlt három hónapban három alkalommal 25 bázisponttal emelt alapkamatot a monetáris tanács. A döntés nem volt meglepetés, az elemzők szinte egyhangúlag erre számítottak. A döntés indoklását a jegybank délután később hozza nyilvánosságra.

A mai döntést azért övezheti a szokottnál nagyobb figyelem, mert a héttagú testület négy tagjának mandátuma március 1-én lejár, így a jelenlegi összetételben a mai volt az utolsó rendes kamatdöntés. A kormány a novemberben kezdődött kamatemelési ciklus óta mindegyik emelés után közleményben bírálta a jegybankot, feleslegesnek, indokolatlannak minősítve az emeléseket.

Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a közben a parlament előtt fekvő jegybanktörvénymódosítást a piac úgy értelmezze, a kormány célja az, hogy közvetlenül befolyást gyakoroljon a monetáris politikára. A várhatóan ma elfogadandó módosítás lényege, hogy a korábbi jelölési eljárást megváltoztatva a gazdasági bizottság jelöli az összes új tagot. (Az eddigi rend szerint két tagot a miniszterelnök, kettőt a jegybankelnök jelölt volna kinevezére a köztársasági elnöknek.) A jelölteket egyelőre rejtegeti a gazdasági bizottságban is többséggel bíró két kormánypárt, legalábbis nem jelezték nyilvánosan, kiket javasolnának a testületbe.

A tanács tagságának várható átalakulásával kapcsolatban Anders Svendsen, a Nordea elemzője a múlt héten megjegyezte, hogy a négy új tag márciusra várható belépésével véget érhet a kamatemelési periódus. A svéd bank elemzője szerint nem valószínű, hogy már rögtön márciusban csökken az alapkamat, de nem volna meglepő, ha egy vagy két alkalommal az alapkamat csökkentéséről döntene a tanács a következő két negyedévben.

Az új tagoknak sem lesz nagy mozgástere

Várakozásunk szerint az életbe lévő új törvény – bár az némileg csorbítja a jegybanki függetlenséget, hiszen a parlamenti bizottságban a kormánypártok delegáltjai vannak többségben – nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kormány által preferált monetáris politikai irányváltás azonnal bekövetkezne (a kormány korábban többször kamatcsökkentés szükségességéről beszélt). Egy ilyen típusú irányváltásnak ugyanis piaci lecsapódása lenne, ami viszont behatárolja a monetáris tanács mozgásterét – írja az Equilor mai elemzésében.

Ezért a magyar kamatpályát továbbra is elsősorban a külső tényezők (globális piaci hangulat, magyar kockázati árszint alakulása) szabják meg, emellett természetesen az inflációs pálya alakulása sem lesz elhanyagolható tényező.

Ami bizonyos, hogy a jegybankelnök, Simor András és két alelnöke, Király Júlia és Karvalits Ferenc mandátuma csak 2013-ban jár le, ezért a következő években élesebb megosztottság alakulhat ki az mt-ben az újonnan kinevezett és a régi tagok között. Ennek pedig lehet olyan következménye, hogy a kormány és a jegybank közötti éles feszültség részlegesen beszivárog a monetáris tanácsba, ami izgalmas pillanatokat csempészhet a döntéshozatalba.

Országkockázat

Kockázati tényezőkkel mindenképpen kell számolnia az új felállású mt-nek is, annak politikai színezetétől függetlenül, hiszen a felfelé ható inflációs kockázatok növekedése és a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság esetleg hirtelen bekövetkező csökkenése – ami Magyarországot kifejezetten negatívan érintheti – további kamatemeléseket idézhetnek elő.

Az Equilor szerint egy 25 bázispontos emelésre még so kerülhet a következő 12 hónapban, annak függvényében, hogy a jegybank hogyan ítéli meg az inflációs cél tarthatóságát és a költségvetés stabilizációs programját.

Nem garantálható kamatcsökkenés

A kormányzat szándékából kiindulva feltehetően, engedékenyebb, alacsonyabb alapkamatot preferáló tanáccsal lesz dolgunk, azonban a kamatcsökkentések egyáltalán nem garantáltak, véli Bebesy Dániel. A globális nyersanyagár emelkedés, az itthon várható béremelések, és az erősödő belső fogyasztás abba az irányba mutatnak, hogy a hazai infláció a monetáris politika számára releváns időhorizonton nem éri el a jegybank három százalékos célját. Szintén mérsékli az alapkamat csökkentés esélyeit, hogy a környező országok már elkezdték, vagy tervezik az irányadó rátáik emelését, ami szűkíti a mozgásterünket, írja a Budapest Alapkezelő szakértője.  Az új tanács ettől függetlenül még kísérletezhet a monetáris enyhítéssel, azonban lehetséges, hogy ez a forint árfolyam és a kamatszint jelentősebb kilengéseivel jár majd együtt.  Meggyőző fiskális kiigazító csomag azonban új helyzetet teremthet,  a  jelentősen erősödő forint az irányadó ráta csökkentését is indokolhatná, azonban jelenleg ennek a forgatókönyvnek kisebb esélyt ad a Budapest Alapkezelő.