A kilencvenes évekbelihez hasonlít a mostani lakáspiac, bár ennyire gyenge január-február talán még akkor sem volt, újlakás-piacról pedig egyáltalán nem is beszélhetünk, statisztikailag szinte kimutathatatlan az eladások száma - jellemezte lapunknak a jelenlegi állapotokat Nagy Balázs, a Palace Ingatlantanácsadó tulajdonos-vezetője, aki már csak drasztikus eszközöktől remél élénkülést - írja a Napi Gazdaság.
Véleménye szerint a "beragadt" 3-4 ezer budapesti lakást egy áfacsökkentéssel ki lehetne "söpörni" a piacról, ez beindíthatná a folyamatokat, mert most sem eladás, sem áfabevétel nincs, az ország egyre romló pr-ja és a perspektíva hiánya miatt pedig a néhány, még kitartó külföldi fejlesztő is távozni készül.
Kibontakozás helyett az amúgy is lanyha piacot blokkoló intézkedések kerültek túlsúlyba - mondta Nagy, utalva többek között a kilakoltatási moratóriumra vagy a zuglói változtatási tilalomra, de ide sorolja a Budapesti Vagyonkezelő Központ Zrt. értékesítéseinek leállását is. Az otthonteremtés számára nagyon hiányzik legalább egy államtitkári szintű koordináció - fogalmaz, s ha ez a terület egy kézbe kerülne, kiderülhetne, hogy a 100 milliárdos állami otthonteremtési befektetés 200 milliárdot hozhatna a költségvetésnek.
Amíg nem áll vissza a bizalom, addig nem fogják elszánni magukat az emberek a vásárlásra. Valószínűtlennek tartja, hogy a fővárosban tavaly mintegy 2500 lakás talált volna gazdára, szerinte reálisan a havi értékesítési volumen a száz darabot sem érte el.
Könnyebb a használtat
Fejlesztő alig maradt talpon - s még nincs vége a bedőléseknek -, a fővárosban épülő vagy elindított nagy projekt sincs több kettő-háromnál - hangsúlyozta Nagy. Néhány kisebb lakásszámú társasházzal ugyan találkozni, de ezek rendszerint már erős csúszásban, jellemzően a vevők pénzéből "készülgetnek". Valamivel jobb a helyzet a használtlakás-piacon, ám ott is csak végtelen hosszú egyezkedések és alkuk sorozatán keresztül sikerül a tranzakciókat tető alá hozni.
Vegyes a kép, ennyire heterogén talán még sose volt a lakáspiac - jellemezte a szektort Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. Az agglomerációs és a külső pesti térségben tavaly volt a mélypont, idén azonban már elindult a "nézegetés", ami valószínűleg az szja-változással és a moratórium közelgő lejárásával függ össze, ám vásárlások még nemigen vannak.
Az új lakások lassan fogynak, a nem keresett helyen épült projektek közül már van, amelyik visszakerült a finanszírozóhoz, amelyik még nem, azt csak nagy árengedménnyel tudja a fejlesztő értékesíteni. Tapasztalatai szerint a beruházók nyitottak a kedvezményekre, bérleti konstrukciókra, a mértéknek legtöbbször a banki elvárások szabnak korlátot. Rendszerint a nagyobb lakások maradnak meg, most újra a kis lakások korát éljük, az egy plusz két fél, másfél- és kétszobás lakások kelnek el leginkább.
A finanszírozás hiánya mellett Kühne is a bizalmi válságot említi a vásárlások legnagyobb gátjaként, a potenciális vevők féltik az állásukat, a jövedelmüket, s akikre az élethelyzetük változása rákényszeríti a költözést, új vagy minőségi lakás helyett ezért sokszor inkább egy felújított panelt választanak, amihez kevésbé kell eladósodniuk.