Díjastul eheti meg a dugót a benzin ára

A forgalomszámlálások még csak kezdődnek Budapesten, de mind a Budapesti Közlekedési Központ, mind a Fővinform arról számol be, hogy érezhetően enyhült a forgalom idén a korábbi évekhez képest.

Rosta Mariann, a Fővinform vezetője arról számolt be, nem végeznek ugyan forgalomszámlálást, de a befutó adatokból azt a szubjektív következtetést lehet levonni, hogy idén januárban és februárban enyhébb a forgalom a főváros útjain, mint az elmúlt évek hasonló időszakában. Hozzátette: a reggeli és a délutáni csúcs még mindig érezhető.

Benzinár, válság, kevés útfelújítás

A forgalom csökkenésébe sok minden belejátszhat. Az egyik legfontosabb ok a benzin árának folyamatos és jelentős emelkedése. A másik a családi költségvetéseket is érzékenyen érintő gazdasági válság, de fontos az is, hogy a városban a Károly körúton kívül alig van útfelújítás. Az is fontos, hogy a budapesti utak telítettek, ha a maximálisnál kevéssel több vagy kevéssel kevesebb autó szaladgál, rögtön megérezhető.

Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ igazgatója szerint valóban látszik, hogy a januári pangás után a tavasz közeledtével a forgalom nem nő a korábbi években megszokott mértékben, de olyan forgalomcsökkenést nem tapasztaltak, ami a város közlekedésének alapvető sarokpontjait megváltoztatná.

Hova tűnnek azok, akik leteszik a kocsit? A BKV tavasszal és ősszel rendszeresen végzett forgalomszámlálásai idén most kezdődnek, ezek eredményei a statisztikai változásokról információt adnak majd, de egyelőre az látható, hogy a tömegközlekedésben jelentős, váratlan utasszám-növekedés nincs.

Vitézy szerint nehéz előre modellezni, hogy a benzinárváltozás milyen mértékű lesz és milyen hatással jár. Sokan a mai árak esetére is drasztikus átvándorlási hullámot jósoltak, ami azért nem látszik.

Mi lesz a dugódíjjal, ha nem lesz dugó?

A BKK számításai szerint a városi közlekedésben egy átlagos autós nem tesz meg nagy távolságokat általában. Ha naponta 20 kilométert megy (ami nem kevés, inkább átlag feletti, bár megbízható statisztikák nincsenek), akkor 20 munkanappal számolva havi 400 kilométert autózik. Ha az autója 10 litert fogyaszt 100 kilométeren (aminél ma már a városi kisautók jobbat tudnak), ez havonta tízszer 4, azaz 40 liter, aminél literenként +100 Ft (pedig ez azért még arrébb van) árváltozás havi 4000 Ft költségnövekedést jelent. Ez nem jelentéktelen összeg, de az autósok nagy részének a szokásait önmagában nem változtatja meg.

Arra a kérdésre, hogy ha viszont tényleg csökken a forgalom, be kell-e vezetni egyáltalán a dugódíjat, Vitézy elmondta: alapos előkészítésre van szükség, amiben az ilyen hatásokat előre modellező kutatásoknak, kikérdezéseknek is bele kell kerülniük.

Megkérdeztünk közlekedésmérnököket, hogy a középtávú, 10-20 éves fejlesztési elképzeléseket nem kellene-e felülvizsgálni, és az útbővítések, útépítések helyett a tömegközlekedést fejleszteni, vagy a kerékpárút-hálózatot tökéletesíteni? A válasz egyöntetűen az volt, hogy bár mind a kerékpáros, mind a közösségi közlekedést fejleszteni kell, a fővárosi közúthálózatnak olan elmaradásai vannak, további pesti körutak (körvasútsori, külső kerületi), és legalább két új híd (aquincumi, albertfalvai) építése nem spórolható meg.

Havi 10-20 ezerért tankolunk

A Forensis Autóklub 5500 autóst kérdezett a hazai tankolási szokásokról. A nemrég elkészült tanulmány szerint az autósok fele havonta tíz-húszezer forintért tankol. Egy átlagos kocsit másfélszer tankol tele a tulajdonosa. Az autósok közel 10 százaléka tankol havonta 40 ezer forintnál nagyobb összegért, majdnem ugyanennyien tízezer forintnál kevesebbért.

Az autósok háromnegyede akkor tankol, amikor kiürül a tank, többségük nem mutat érdeklődést az áremelési hírekre, de sokan az emelést megelőző napon is tankolnak. A válaszadók alig harminc százaléka jár mindig ugyanarra a kútra, kétharmaduknak két-három kedvenc töltőállomása van, ahol szívesen vásárolnak.

A magyar autós a kedvezményre hajt, a válaszadók mindössze 5 százaléka mondta azt, hogy egyetlen métert sem hajlandó menni az olcsóbb üzemanyagért, de a válaszadók 4 százaléka 30 km-t is hajlandó kerülni a 10 forinttal olcsóbbért. A nagy többség legfeljebb 10 kilométernyi autózást vállalna a kedvezményes tankolásért, az összes válaszadó egy harmada pedig csak 5 km-t.

Meddig szaladhat a benzin ára?

A benzin ára szerdától újabb rekordot dönt, de szakértők szerint a drágulás nem áll meg. Mint arról beszámoltunk, hamarosan 400 forintba is kerülhet egy liter benzin, ha nem csillapodnak az arab lázongás szította kedélyek.

Bár Líbiában nem folyik jelentős kitermelés - a világ összes felszínre hozott kőolajának alig két százalékát adja -, az ír, az olasz és az osztrák gazdaság erősen támaszkodik az országra, a behozott kőolaj közel negyede innen származik. Ez inkább csak az egyes országok problémája, globálisan nagyobb veszélyt jelent, ha az események nem állnak meg Líbiánál, és más, jelentősebb olajkitermelő országokat is elérnek, esetleg tartós és elhúzódó geopolitikai átrendeződéshez vezetnek.

Ha a nyersolaj ára tartósan 100 dollár felett marad, néhány hónapon belül Magyarországon akár négyszáz forintnál többe kerülhet egy liter üzemanyag. A benzin árát azonban nem csak a nyersolaj ára befolyásolja, hanem az is, hogyan alakul a forint és dollár árfolyama, illetve mekkora az adó mértéke.

Tavaly még az adóemelés miatt nőtt meg drasztikusan az üzemanyagok ára, azóta viszont csak az első két tényező alakította ezeket. Ráadásul ha a forint gyengül, vagy nő az olaj ára, akkor a fogyasztói árnak nemcsak a kvázi termelői árrésze emelkedik: az áfa is a megemelkedett összeget növeli. Vagyis ha az olajár vagy a forintgyengülés 4 forintos emelést indokol, az valójában 5 forintos drágulásként csapódik le.

Kedvező, hogy a forint erőre kapott, és nem gyengül a meghatározó valutákkal szemben, egy dollár jelenleg 198 forintot ér. Emlékezetes, 2001-ben fordított volt a helyzet, az olaj mindössze 24 dollár körül mozgott, a dollár viszont 286,5 forinton állt. Az olaj hasonló magasságokban legutóbb 2008-ban volt, akkor 293 forint körül alakult a benzin átlagára, az erősebb forintnak köszönhetően. Igazi drágulás tavaly indult, 2010 elején a jövedékiadó-emelés 14 forinttal dobta meg az árakat literenként, amelyek az év során összesen 47 forinttal nőttek.

Az alábbi grafikon az elmúlt évek átlagárait és a 2011-es aktuális árszintet mutatja:

A nemzetközi piac idegessége a következő hetek belföldi árképzését is befolyásolja. Ha ebben az ütemben folytatódik az emelkedés, heteken belül a 400 forint feletti tartományba kerülhet a benzin. Ahhoz azonban, hogy akár a rettegett 500 forintos szintet elérje, nagyjából 200 dolláros hordónkénti olajár kellene. Ez az elemzők szerint legfeljebb akkor fordulhat elő, ha tartós és elhúzódó háború lesz.

Egyelőre ez a kevésbé valószínű, a JP Morgan adatai szerint a felhasználó országok olajtartalékai jóval magasabbak, mint 2008-ban voltak, amikor 145 dollárig emelkedett a nyersolajár. Emellett hamarosan kezdődnek a szezonális finomítói karbantartások, amelyek a következő hat hétben csökkentik az olajkeresletet.

Mindezek alapján a cég alapeseti forgatókönyve azzal számol, hogy ha az ellátási problémák Líbiára korlátozódnak, az azonnali piaci olajárak az év közepére 95 dollár felé süllyednek vissza. A JP Morgan szerint az 1973-1974-es sokk idején 299 százalékos volt a hathavi összehasonlításban mért legnagyobb olajár-emelkedés, 1979-1980-ban 56, 1990-ben 121, 2008-ban 46, a 2010-2011-es időszakban eddig csak 27 százalékos volt ugyanilyen időtávban a legnagyobb árkiugrás.

Spanyolország mindenesetre máris különleges üzemanyag-takarékossági intézkedéséket vezet be: mérséklik a sebességhatárt az autópályákon, növelik a biodízel arányát a dízelüzemanyagban, és a vonatjegyek árát is csökkentik.