Jegybank: egy hét döntésképtelenség

Hétfő délelőtt tíz órakor úgy kezdődött el a parlamentben a gazdasági bizottság ülése, hogy a testület több kormánypárti tagja sem tudta: most akkor foglalkoznak a monetáris tanács tagok jelölésével, vagy sem. A kiküldött napirend alapján a téma csak az "egyebek" pont alatt kerülhetett volna elő, de mint az egyik képviselő fogalmazott, a napirendet lehet módosítani is, az a kérdés, hoz-e neveket a bizottság fideszes elnöke, Rogán Antal.

Nem hozott. A politikus az Indexnek az ülés kezdete előtt azt mondta, egyeztetni kíván az alelnökökkel, de az alap forgatókönyv az, hogy jövő hétfőn lesz minden: jelölés, meghallgatás, bizottsági szavazás, majd szavazás a plenáris ülésen. Az ülés után a helyzet annyiban változott, hogy elképzelhetőnek tűnik: a jelölésre és esetleg a meghallgatásra még a héten, egy rendkívüli ülésen sor kerül, de döntés erről nem született; Rogán kedden egyeztet a jelölés mikéntjéről a bizottság alelnökeivel.

A monetáris tanács a jegybank legfontosabb döntéshozó testülete, hatáskörébe tartozik többek között a kamatról való, szükség esetén akár rendkívüli döntés (normális helyzetben a tanács minden hónapban kétszer, az év végéig előre meghirdetett hétfői napokon ül össze, minden hónapban a második ülésen foglalkoznak a kamattal). A testület hét tagból áll, közülük négy mandátuma jár le március 1-én, a tanács így határozatképtelenné válik.

Ez abban az esetben lehet veszélyes, ha valamilyen pénzpiaci zavar miatt váratlanul gyengülésnek indulna a forint – erre most se külső, se belső jelek nem utalnak, de annak is rossz az üzenete, hogy egy fontos védelmi vonal gyakorlatilag egy hétre eltűnik. Akár az is előfordulhat, hogy emiatt a forint nem profitál annyit a keddre várt reformcsomag-bejelentésből, mint amennyit egyébként lehetne, persze a csomag fogadtatás önmagában is kérdéses.

Samu János, a Concorde elemzője az Indexnek azt mondta: nem okozhat pánikot, hogy a monetáris tanács egy szűk hétig döntésképtelen lesz, mivel a jelölés egy ismert ok, a törvénymódosítás miatt csúszik, és borítékolható, hogy a kormánytöbbség képes lesz új tagokat választani, ha sikerül az elképzelésnek megfelelő jelölteket toborozniuk. Gond akkor lehetne, ha a jelölés procedúrájából fakadna a bizonytalanság, azaz a jelölők közti mély véleménykülönbségek miatt nem tudnának választani, illetve, ha ugyanez a csúszás úgy fordulna elő, hogy nagyon rossz a hangulat a világban, és ezért gyors reagálásra lenne szükség a tanácstól. Most egyik helyzet sem áll fenn.

Elszomorító színjáték

Mivel rendszeres kamatdöntés erre a periódusra nem esik, elvileg komoly kockázata nincs. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a monetáris tanácsnak nem csak az előre meghirdetett napokon, hanem szükésg esetén bármikor felkészültnek és alkalmasnak kell lennie arra, hogy döntéseket hozzon – kommentálta a folyamatot a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója, Duronelly Péter, és a cég portfoliómenedzsere, Bebesy Dániel.

A két szakértő szerint ha kicsit távolabb lépve személjük ezt a történetet, akkor azt kell elmodani, hogy  - a kormány sok más lépésével együtt - mélységesen elszomorító, hogy ennyire komolytalanul, felelőtlenül, és ennyire erőből intézi a kormány a monetáris tanács tagjainak kiválasztását. A politika még a látszatát sem szeretné annak kelteni, hogy felelős kérdésekben felelősen, mérlegelve, a hosszú távú hitelesség szempontjából fair módon járna el. Csaba Lászlónak igaza volt: aki ad magára, ilyen körülmények között nem vesz részt ebben a színjátékban, mondják a szakértők.

Már tavaly eldöntötték

A kormány még tavaly döntött arról, hogy a jegybanktörvény módosításával új módszert vezet be a tagok jelölésére: míg a korábbi rend szerint két tagot a jegybankelnök, kettőt a miniszterelnök jelölt volna a köztársasági elnöknek, a végül csak múlt hétfőn elfogadott törvénymódosítás értelmében a parlament gazdasági bizottsága jelöl, a plenáris ülés pedig megválasztja a tagokat. Orbán Viktor miniszterelnök szerint a módosítás a jegybank függetlenségét szolgálja, hiszen így a kormány helyett a parlament dönt minden jelöltről. A módosítást véleményező Európai Központi Bank bár nem vétózta meg, de kritizálta a törvénymódosítást, több szakértő szerint pedig a kormánytöbbség kezébe adni a jelölést egyértelműen a monetáris politikába való beavatkozásnak tekinthető.

A jegybank korábban úgy kommentálta a kialakult helyzetet, hogy ők azzal számolnak, március 2-ára meglesznek az új tanácstagok. Az, hogy a törvénymódosítás múlt heti elfogadása után a kormány a jogszabály sürgös kihirdetését kérte, arra utalt, hogy a mostani héten, a hétfői vagy keddi plenáris ülésen már a választást is megejtenék, de ezek szerint erre már biztosan nem kerül sor.

A jelöltekről továbbra is csak pletykákat hallani, visszatérően emlegetik politikusok és piaci szakértők is Boros Imre volt Phare-miniszter, Bogár László, az első Orbán-kormány államtitkárának nevét, Csath Magdolna közgazdászt, és – az előző három névvel szemben alighanem egyedüliként piackonformnak tekinthető – Barcza Györgyöt, a K&H vezető közgazdászát.

Hallani lehetett még Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató vezérigazgatójának, Hamecz István, az MNB volt ügyvezetőjének, az OTP Alapkezelő vezetőjének és Csaba László közgazdász, a CEU professzorának nevét, az érintettek azonban már korábban egyértelműen cáfolták, hogy vállalnák a tagságot. Csaba László a Heti Válasznak úgy fogalmazott: "kultúrember ilyen kinevezést nem fogadhat el", mivel "illegitimnek tartaná", hogy csak egy párt jelöltjei kerüljenek be a tanácsba. A tanácstagok kinevezésének tervezett módosítása ugyanis éppen ezt tenné lehetővé.