Monetáris tanács: pénteken lesznek jelöltek

Kedden egyeztetett a parlament gazdasági bizottságának elnöke, Rogán Antal a bizottság alelnökeivel a jegybank monetáris tanácsa új tagjainak jelöléséről. A héttagú tanács március 1-jétől határozatképtelen, miután négy tagjának megbízatása lejárt, így most csak Simor András elnök, valamint Király Júlia és Karvalits Ferenc alelnök alkotják a testületet.

A keddi megbeszélésen nem hangoztak el nevek, a megjelentek abban állapodtak meg, hogy pénteken újabb egyeztetést tartanak a bizottság jövő hétfői ülése előtt (sokan azt várták, hogy a testület már ezen a héten megnevezi a négy új jelöltet, ám ez nem történt meg). Úgy tudjuk, Rogán felajánlotta, hogy a bizottságok alelnökei – van egy MSZP-s és egy jobbikos – is megnevezhetik jelöltjeiket; információink szerint erre a Jobbikban nagyobb a hajlandóság, mint a szocialistáknál, akik még nem döntöttek erről. Hogy a bizottságba egy tagot delegáló LMP is élhet-e ezzel a felajánlással, azt nem tudjuk, ahogyan azt sem, kíván-e élni egyáltalán vele.

Téves találgatások

Lapunk információi szerint Rogán a keddi egyeztetésen azt mondta, jól működik a hírzár, mert az eddigi találgatásokban nem azok a nevek jelentek meg, akiket ő szeretne felkérni a monetáris tanácsba. Az elmúlt hetekben a sajtóban és piaci körökben legtöbbször Barcza Györgyöt, a K&H elemzőjét emlegették, de gyakran hallani lehetett Boros Imre volt Phare-miniszterről, Bogár Lászlóról, az első Orbán-kormány államtitkáráról és Csath Magdolna közgazdászról is (közülük csak Barcza tűnik piackonformnak). Szintén hírbe hozták az mt-tagsággal Heim Pétert, a Századvég Gazdaságkutató vezérigazgatóját, Hamecz Istvánt, az MNB volt ügyvezetőjét és Csaba Lászlót, a CEU professzorát is, ők hárman azonban már jelezték, hogy nemet mondanának egy ilyen felkérésre.

Jövő hétfőn várhatóan már nemcsak a gazdasági bizottság szavaz a jelöltekről azok meghallgatása után, hanem a parlament plenáris ülése is. Ez azt jelenti, hogy egy hét interregnum után, jövő keddtől lehet működőképes a testület; ennek az a kockázata, hogy egy hétig, induljon bármilyen támadás is a forint ellen – bár ennek jelenleg nem látni jelét –, hiányozni fog a spekulációk elleni védekezés egyik legerősebb eszköze, a rendkívüli kamatdöntés lehetősége.

Függetlennek tűnő rendszer

A kormány még tavaly döntött arról, hogy a jegybanktörvény módosításával új módszert vezet be a tagok jelölésére: míg a korábbi rend szerint két tagot a jegybankelnök, kettőt a miniszterelnök jelölt volna a köztársasági elnöknek, a végül csak múlt hétfőn elfogadott törvénymódosítás értelmében a parlament gazdasági bizottsága jelöl, a plenáris ülés pedig megválasztja a tagokat.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint a módosítás a jegybank függetlenségét szolgálja, hiszen így a kormány helyett a parlament dönt minden jelöltről. A módosítást véleményező Európai Központi Bank bár nem vétózta meg, de kritizálta a törvénymódosítást, több szakértő szerint pedig a kormánytöbbség kezébe adni a jelölést egyértelműen a monetáris politikába való beavatkozásnak tekinthető. Csaba László hasonló indokokkal magyarázta, miért mondana nemet: a Heti Válasznak úgy fogalmazott: "kultúrember ilyen kinevezést nem fogadhat el", mivel "illegitimnek tartaná", hogy csak egy párt jelöltjei kerüljenek be a tanácsba. A tanácstagok kinevezésének tervezett módosítása ugyanis éppen ezt tenné lehetővé.