Emberi kapcsolatokról is tárgyalt Fellegi Moszkvában

Jegyzőkönyv és közös nyilatkozat aláírásával véget ért az orosz-magyar kormányközi gazdasági együttműködési bizottság hatodik ülése pénteken Moszkvában, jelentette az MTI.

A beszámoló szerint Viktor Zubkov orosz miniszterelnök-helyettes záróbeszédében sikeresnek mondta az együttműködést, és hangsúlyozta: Oroszország továbbra is beengedi a magyar befektetőket, Magyarországon azonban az orosz befektetések útjában szubjektív akadályok állnak, amelyeknek megszüntetése hasznára válna a magyar gazdaság fejlődésének. Zubkov e nyilatkozata egyértelműen az orosz Szurgutnyeftegaz Mol-beli tulajdonrészével kapcsolatos, orosz részről korábban is ellenségesnek minősített lépésekre utalt. Az orosz Regnum című lap ma reggeli, a találkozó elé időzített cikkében idézte Igor Szecsin orosz miniszterelnök helyettes a The Wall Street Journalnak február 22-én adott nyilatkozatát, miszerint "Magyarországon akadályozzák a tulajdon hatékony irányítását. A projekt útjába véleményünk szerint szubjektív jellegű akadályokat állítanak" - mondta, ami úgy értendő, hogy a probléma az Oroszországgal való kapcsolatokért felelős személyek gondolkodásmódjában van.

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter szintén elégedetten szólt a kapcsolatok alakulásáról. Hangsúlyozta, hogy a külföldi cégek magyarországi  tevékenységének kereteit az uniós tagság határozza meg. Elmondta még, hogy az ülésen szó volt a diákcserék és az ösztöndíjak felújításáról, s általában az emberi kapcsolatok építéséről is.

Mol, Szurgut, Malév

Fellegi Tamás magyar újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy találkozóin szó volt a feszültségpontokat jelentő nyitott kérdésekről, így a Malévról, és a Molban való orosz részről is.

A miniszter azt mondta: a Malév ügyében a magyar adósság kérdéséről jelenleg szakértői tárgyalások folynak, mert az állami támogatást tiltó uniós szabályozás miatt a kérdés bonyolult, de úgy véli, kilátás van a néhány héten belüli megoldásra.

A Szurgutnyeftegaz Molban való részéről kifejtette: az orosz konszern saját kockázatára vásárolta meg a pakettet az ÖMV-től úgy, hogy nem felel meg a rá vonatkozó jogszabályoknak. Hozzátette: a magyar jogszabályi környezet adottság, ennek megfelelő megoldásra van szükség. Az ügyben a két vállalatnak kell megegyeznie. "Nem kormányfeladatról van szó, mert a magyar kormány nincs jogviszonyban az orosz konszernnel és nincsenek is eszközei a probléma megoldására, de kormányszinten is kezelni kell, mert rossz hangulatot teremt a gazdasági kapcsolatokban és akadályozhatja a fejlődést" - mondta.

Nyomatékosan hangsúlyozta: az orosz fél feltételezése ellenére nincs szó semmiféle szubjektív akadályozó elemről, vagy diszkriminációról: tőzsdén lévő magánvállalatról van szó, amelynek közgyűlési döntését jóváhagyta az Energiahivatal és bíróság is. Az orosz befektetők egyébként Magyarországon megkapnak minden szükséges jogbiztonságot és védelmet, ha megfelelnek a jogszabályoknak - hangsúlyozta a miniszter.

Megbeszélései egyéb témáiról szólva elmondta: a magyar fél megerősítette, hogy érdekelt a Déli Áramlat gázvezeték megépítésében. Az uniós elnöki tisztséget is képviselve megvitatta partnereivel a Japánban, valamint a Közel-Keleten és Észak-Afrikában zajló történések várható hatását az energiahordozók árára és az ellátás biztonságára, és igyekeztek hosszabb távú megoldásokat felvázolni a túlságosan nagy áringadozások elkerülésére. Végül elmondta, hogy Kudrin pénzügyminiszterrel a hosszú távú pénzügyi kapcsolatokról tárgyal.

Az energetikai kérdésekben való elmozdulásra egyik fél sem tért ki.

Ma reggel, az orosz Interfaxra azt írta: az energetika kérdései állnak az orosz-magyar kormányközi gazdasági együttműködési vegyes bizottság pénteki plenáris ülésének középpontjában, amelyen közös nyilatkozatot szándékoznak aláírni a felek. A hírügynökség a tanácskozáson orosz részről elnöklő Viktor Zubkov orosz miniszterelnök-helyettes titkárságán lévő forrásától tájékozódott. A nyilatkozó szerint első sorban a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának építéséről, egy egymilliárd köbméter űrtartalmú földalatti gáztároló magyarországi építéséről lesz szó, és arról, milyen kilátásai vannak az orosz cégeknek a paksi atomerőmű rekonstrukciójában való részvételre.