A hazai részvénypiac lemaradhat

2011.03.19. 09:39
A nemzetközi részvénypiacok emelkedését több tényező együttes hatása támogatja. A kedvező vállalati eredmény-várakozások, a magas vállalati készpénz-állomány következtében megélénkülő felvásárlási és sajátrészvény-vásárlási aktivitás, és a részvényalapokba áramló tőke jelentik a legfőbb hajtóerőt. A hazai piac ugyanakkor lemaradó lehet, az utóbbi hónapokban ugyanis kedvezőtlen folyamatok bontakoztak ki a tőzsdei társaságok különadója, a magánnyugdíj-pénztárak részéről érkező kereslet elapadása, és a bizonytalan gazdasági növekedési kilátások miatt - vélik a Quaestor elemzői.

Mérsékelt világgazdasági hatása lehet a japán földrengésnek, bár a földrengés és cunami, valamint a térségben megrongálódott atomerőmű nyomán fellépő nukleáris veszély gazdasági hatásait nehéz megítélni és számszerűsíteni jelenleg – állapítja meg a Quaestor elemzése. A bizonytalanság jelenti a legnagyobb problémát. A korai becslések szerint 180 milliárd dollár körüli összegre tehető a károk nagysága, ami a japán GDP mintegy 3%-a. A világgazdaságra nézve már jóval szerényebb lehet a hatás, becslések szerint 0,2-0,5%-os növekedési áldozatot jelenthet a katasztrófa.

A japán cunami gazdasági hatása jelenleg a járműgyártásban és a finommechanikai ipar területén lesz leginkább kézzelfogható. A jelenleg öt évesre becsült helyreállítási fázisban a nyersanyagok (acél, réz) iránti kereslet növekedése lesz jellemző. Az olaj ára a kieső japán kereslet miatt visszaeshet, azonban az atomenergiával kapcsolatos problémák ismét a hagyományos energiaforrások, így elsősorban az olaj felé fordítják a keresletet. Megélénkülhet az érdeklődés az alternatív energiaforrások felhasználása iránt is. A finomított olajtermékek piacán az átmenetileg kieső finomítói kapacitások miatt a többlet japán kereslet tovább emelheti a benzin és a gázolaj árfolyamát.

A Quaestor megítélése szerint a befektetői bizalom megingása a katasztrófa miatt átmeneti lesz.

Kedvező vállalati eredmények növekvő kockázatokkal

A nemzetközi részvénypiacok emelkedését több tényező együttes hatása támogatja. A kedvező vállalati eredmény-várakozások, a magas vállalati készpénz-állomány következtében megélénkülő felvásárlási és sajátrészvény-vásárlási aktivitás, és a részvényalapokba áramló tőke jelentik a legfőbb hajtóerőt. A fő kockázati tényezőt jelenleg az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed likviditásnövelő programjának júniusi kifutása, az amerikai munkaerő-piaci helyzet javulásának üteme, és az inflációs folyamatok jelentik.

Az Egyesült Államokban a 2010 negyedik negyedéves jelentési szezon a végéhez közeledik, és ismét egy átlagon felüli negyedéven vagyunk túl. Az eddig jelentő társaságok 71%-a a vártnál kedvezőbb profitról számolt be. A jelenlegi előrejelzések szerint a következő, tehát a 2011-es első negyedéves jelentési szezonban az összesített profitnövekedés terén legjobban az alapanyag, az ipari és az energia-szektor szerepel majd.

Ha csökkenteni szeretnénk az egyedi részvényekből adódó kockázatot, befektethetünk teljes szektorokat követő ETF-ekbe - javasolja a Quaestor. A termék részvényként működik, így egyetlen papír megvásárlásával egy jól diverzifikált portfóliót birtokolhatunk. Ebben a helyzetben az alábbi szektorokban látnak a Quaestor elemzői az átlagosnál nagyobb lehetőséget: Az S&P 500 index energia-szektorát követő ETF, az ipari szektort követő ETF és a pénzügyi szektort követő ETF.

Továbbra is lemaradó lehet a hazai piac

A nyersanyagárak által gerjesztett infláció alól Magyarország sem tudja kivonni magát, sőt miután a visszaesés időszakában is magas volt az áremelkedési ütem, "előnnyel" indul. Az inflációs nyomás jelentősen korlátozza a jegybanki kamatcsökkentés lehetőségét. A kormányzat láthatóan igyekszik növekedésbarát gazdasági környezetet és fiskális stabilitást teremteni, ebbe illeszkedik a Széll Kálmán terv is, amelynek részleteit az év közepén ítélhetjük majd meg. A Quaestor szerint a program részleteit a hitelminősítő intézetek is megvárják, mielőtt további lépéseket tennének. A forint árfolyamának gyengülését a jelenlegi kockázati faktorok felerősödése hozhatja.

A hazai részvénypiacon kedvezőtlen folyamatok bontakoztak ki az utóbbi hónapokban. A tőzsdei társaságok különadója, a magánnyugdíj-pénztárak részéről érkező kereslet elapadása, és a bizonytalan gazdasági növekedési kilátások csökkenő forgalomban és kötésszámban öltöttek testet. A Quaestor továbbra is tartja álláspontját, miszerint a hazai piacon a likviditási kockázat miatt a 4 nagy papírral (OTP, MOL, Richter, MTelekom) célszerű kereskedni, és a pozíciók hosszabb tartása helyett a gyorsabb profitrealizálásokra érdemes törekedni.

Óvatosan: nagy emelkedésen van túl a nyersanyagpiac

Ilyen árfolyammozgások után már óvatosabbnak kell lenni az élelmiszerek terén, ugyanis elindult egy korrekció. Ha az infláció - amely éppen a nyersanyagárak drámai emelkedéséből ered - számos fejlett piaci jegybankot a likviditás visszavonására és/vagy kamatemelésre kényszerít, úgy az a globális gazdasági kilátásokat rontja, s számos befektető zárhatja a pozícióját.

A fentiek alapján a nemesfémeket, az energia jellegű nyersanyagokat, a gyapotot, a kávét tenné bele egy portfólióba a Quaestor. A gabonafélék piacán az eddigi profitot realizálnának az elemzők, s csak ezt követően keresnének egy hosszabb távú befektetési lehetőséget, a cukor piacán pedig eladók lennének.

Azoknak, akik naponta kereskedtek a devizapiacon, nem volt könnyű dolguk, hiszen a bizonytalanság következtében a trendek havonta változtak. A napi volatilitás alig érte el a 3-4 évvel ezelőtti szintek felét, vagyis a pozíciókat a nagyobb piaci szereplők sem hosszú távra építhették ki. A Quaestor megítélése szerint továbbra is fennmarad a piacok hektikussága, s ehhez kell igazítani a kereskedési stratégiát. A devizák közül az ázsiai devizákat továbbra is jó befektetésnek tartják az elemzők: CNY, SGD, HKD. Mellettük szól a stabil tőkeáramlás, a kiegyensúlyozott gazdasági teljesítmény, ill. az erősödő kamatemelési várakozások. Néhány egzotikus devizát, mint például a török lírát (TRY), a rubelt (RUB), a dél-afrikai randot (ZAR), s a mexikói pezót (MXN) is kiemelhetjük.

A fejlett piaci devizák közül bár a kamatemelési várakozások mind az EUR, mind pedig a GBP piacán jelentős mértékben felerősödtek, mégis úgy gondolják a Quaestor elemzői, hogy az USD erőre kaphat velük szemben, mivel az eurozóna adósságproblémái ismét napirendre kerültek, ami az euró fundamentumait sérti, s az év eleje óta tartó euró erősödésnek meglenne a természetes korrekciója. A japán jent (JPY) továbbra is tartanák, de nagyobb elmozdulásra nem számítanak, a svájci frankot (CHF) viszont jó vagyontartó eszköznek tekintik. A nyersanyagdevizák közül a kanadai dollár (CAD) és a norvég korona (NOK) piacán újabb vevők jelenhetnek meg, amennyiben az olajár tovább szárnyal, az AUD és az NZD ezzel szemben viszont alulteljesítő lehet, ha az ázsiai térségben tovább és nagyobb intenzitással folytatódnak a kamatemelések.