A Közép-Európához való felzárkózás a tét

Vajon felzárkózik-e Magyarország Közép-Európához? - tették fel az elsőre abszurdnak tűnő kérdést az ISI Emerging Markets által szervezett szakmai fórum előadói - tudósít a Napi Online. Második olvasatra ugyanakkor egyáltalán nem furcsa a kérdés: Magyarország 2003 óta nem közeledik az egy főre jutó GDP-ben a fejlett nyugat-európai régióhoz - emelte ki Bartha Attila, a Kopint-Tárki kutatási igazgatója. Közép-Európai társainkat tekintve pedig Csehország eleve magasabb szinten volt, Szlovákia 2006-ban hagyta le Magyarországot, Lengyelország pedig a "nyakunkban lohol".

Elvesztegettünk egy évtizedet

A lemaradás mögött a versenyképesség elvesztése áll: 2009-ben Csehország a 30. hely környékén tanyázott a Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsorában, Lengyelország és Szlovákia pedig a 45-48. hely környékén, ugyanakkor a 60. helytől nem sokkal áll csak elmaradava Magyarország - mondta a Kopint-Tárki kutatója.

De hogyan?

Az "elvesztegetett évtized" mögött az egyensúlyi problémák tartós elhúzódása áll: a régiós nemzetekkel összevetve Magyarország folyó fizetési mérlegének hiánya a legnagyobb volt a 2008 év végi kiigazításig, amit a válság okozott. Ugyanez igaz az államháztartásra is: 2003 és 2007 között az államháztartási deficit tartósan magasabb volt mint a régióban, miközben a jövedelemcentralizáció tovább növekedett - emelte ki Bartha.

Ezen felül Magyarország újraelosztási aránya ugyan nem sokkal marad el a svédtől, de a foglalkoztatás csak 55 százalékos. Ilyen alacsony ráta mellett fenntarthatatlan az ekkora mértékű újraelosztás, aminek következményei a magas adókulcsok - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője.

Egyre jobban hasonlítunk Romániára

Követendő példa lehetne Szlovákia esete - északi szomszédunk kiugró teljesítményében a Dzurinda-féle reformok játszották a kulcsszerepet: 2005-től kezdve kiemelkedő foglalkoztatási boom indult meg - három év alatt 12 százalékkal emelkedett a foglalkoztatottak száma - ami nem köthető egyedül az autógyárakhoz és az elektronikai iparághoz, hanem a szlovák kkv-k is kivették belőle a részüket.

Ha Magyarországon ugyanilyen növekedést sikerülne elérni, az 460 ezer új munkahelyet teremtene, azaz három év alatt teljesíthetnénk az egymilliós célkitűzést - emelte ki az elemző, aki szerint nem kérdés, Magyarországnak el kell érnie ezt a célt.

A lemaradást jól illusztrálja, hogy Magyarország pénzpiaci megítélését tekintve egyre inkább kezdett Romániához hasonlítani - fogalmazott a Kopint-Tárki elemzője. A hitelminősítői szempontból jóval rosszabb helyzetben, ugyanakkor a cds árfolymokat tekintve mégis jobban álló keleti szomszédunknál a lej árfolyammozgásához hasonlított a forint mozgása a válság során, azaz 2010 folyamán gyengült, jelentős volatilitiással, miközben a cseh korona például kilengések nélkül tudott erősödni. De a 2010 utolsó félévére bekövetkező növekedési trendfordulót tekintve is jobban hasonlítunk Romániára, mint a többi régiós nemzetre.

Felfelé vezet már az út?

A kilátások alapján ugyanakkor sokkal több okunk van az optimizmusra, mint korábban - vélik a szakértők. A főként távol-keleti konjunktúra hatására Németországban "foglalkoztatási csodának" vagyunk szemtanúi, a konjunktúra minden korábbi előrejelzésnél erősebb - fogalmazott a Takarékbank elemzője. Ez pedig rendesen húzza a régiót: a cseh export 30, a magyar kivitel 25 százaléka, valamint a lengyelországi és szlovákiai export jelentős része irányul Németországba, ez pedig a régióban is további munkahelyek létesítésével jár.

Ez a kedvező nemzetközi hangulat átragadt Magyarországra: a tízéves állampapírok hozamainak alakulását tekintve a befektetők egyre jobban ítélik meg Magyarország helyzetét, a cds árfolyamok jelentős csökkenésnek indultak, amire rásegített a múlt heti kiemelkedően sikeres dollárkötvény kibocsátás is.

Ennek oka azonban nem csak a nemzetközi hangulatban keresendő, a magyarországi események jelentős szerepet játszottak: a Széll Kálmán-terv bejelentése előtt a piacok már megelőlegezték a bizalmat, ami továbbra is fokozódik és a jegybanki monetáris tanács új tagjaival kapcsolatban sem merültek fel kételyek.

Az államháztartás kilátásai ráadásul jobbak, mint szomszédainknál - emelte ki Bartha. Magyarországon már nem lesz szükség annyi megszorító, kiigazító intézkedés meghozatalára, mint a régióban a maastrichti 3 százalékos deficitcél elérése érdekében. E javulás ugyanakkor nem lesz látványos, mert a munkapiacon csak a második félévben lesz érezhető a javulás . Ez is okozza azt, hogy míg a magyarországi vállalatok kilátásait mérő indexek emelkednek, addig a lakossági mutatók stagnálnak, illetve romlanak.

Az esetleges felminősítést illetően Suppan szerint először a hitelminősítői besorolás mellől el kell tűnniük a negatív előjeleknek. A kormány a Széll Kálmán-terv első részleteit július elsejére ígérte - ha ezeket sikeresnek ítéli a piac és a hitelminősítők, akkor már a nyáron stabilra változtathatják a kilátásokat az intézetek - tette hozzá az elemző.

A korábbi várakozások szerint már idén leelőzte volna Magyarországot Lengyelország az egy főre jutó GDP-ben, ám két tényező miatt mégsem valószínű - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

Egyrészt, idén a forint 5 százalékkal jobb teljesítményt nyújtott mint a zloty, ami miatt az euróban számított nominális GDP-t tekitnve - a jelenlegi növekedési várakozások mellett - idén nem előzi meg Lengyelország Magyarországot. A másik a külkereskedelmi korrekció.