Virágzik az illegális ékszerbiznisz

Öt év alatt csaknem 14 százalékkal nőtt az érme, ékszer és divatékszer gyártásával foglalkozó cégek száma az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint: 2006 januárjában 297 ilyen főtevékenységgel bejelentett vállalkozás működött országszerte, idén januárban pedig 338.

A tavaly év eleji statisztikához képest minimális mértékben, nyolccal nőtt a cégszám, és 2010 során 9 felszámolást regisztráltak, öttel kevesebbet, mint 2009-ben. A számok azonban korántsem tükrözik a valós állapotokat az ékszergyártás piacán, hiszen a legtöbb cég elsősorban kereskedelmi tevékenységével van regisztrálva, írja a Gazdaság.hu.

Nincs pénz arany ajándékozására

"Magyarországon nem csak a gazdasági válság miatt apadt rendkívüli módon a kereslet az ékszerek iránt, a trend valójában már a rendszerváltás óta csökkenő volt, hiszen a kilencvenes évektől minden olyan termék elérhetővé vált a fogyasztók számára, ami korábban nem, vagy csak korlátozottan. Az ékszer a tartós fogyasztási cikkek – bútorok, autók, számítástechnikai, háztartási eszközök – és például az utazások mögött a sokadik helyre szorult a családi büdzsében" – mondja Reisman Zoltán ékszerész, aranyműves, a Niello Kft. ügyvezetője. A krízis miatt az arany ára az egekbe szökött, 3 éve egy uncia arany 350-400 dollár volt, most 1400 dollár körül mozog az árfolyam, és egyre kevesebb ember engedheti meg magának, hogy aranyat ajándékozzon.

"A befektetési célú aranytömbök megjelenése is nagy érvágás volt az ötvösök, ékszerkészítők számára, hiszen ma már azok is ezt a lehetőséget választják inkább, akik korábban részben biztonságos befektetésként vásároltak nagy súlyú ékszereket, briliánsokat. Egy aranytömb eladáskor a vevő kisebb veszteséget kénytelen elkönyvelni, mint egy használt ékszer esetében, amelynek vásárláskori árában az alapanyag költsége mellett ott van a készítés munkadíja, a kis- és a nagykereskedő profitja is, amit azonban később értékesítéskor nem lehet érvényesíteni" – teszi hozzá a szakember.

Reisman Zoltán úgy véli, közép- és hosszú távon sincs ok reménykedni, hiszen ahhoz, hogy az ékszervásárlók száma megugorjon, a családoknak stabilizálnia kellene anyagi helyzetüket – a munkájukat elvesztett házastársaknak állást kell találniuk, és a felvett hiteleikkel kapcsolatos elmaradásaikat rendezni. Nyugat-Európában már kezd talpra állni az ékszergyártás, Magyarországon azonban még lefelé visz a spirál. Itthon egyébként a technikai fejlődés sem tartott lépést például az olasz vagy a spanyol gyártókéval, a hazai szakemberek jelenleg is számos eszközt, illetve kész és félkész terméket külföldről hoznak be.

Kaotikus helyzet

Egy másik, nevét nem vállaló szakember egyszerűen kaotikusnak minősítette a piacon jelenleg uralkodó helyzetet. Mint mondta, sok gyártó, kereskedő illegálisan adja-veszi az aranyat, az engedély nélkül működő vállalkozások, felvásárlók miatt pedig nagy mennyiségű arany és ékszer útja követhetetlen, miközben az előírásoknak megfelelően bejelentett cégek a többi között alapanyaghiánnyal küszködnek.

Az elmúlt időszakban nagyon sok család kényszerült megválni értékes ékszereitől, hogy a hiteltörlesztő részleteket fizetni tudják, vagy élelmiszerre költötték az eladott láncok, gyűrűk, drágakövek árát. Az ékszerek közül sok magukat például aluljárókban, szórólapokon hirdető, ellenőrizhetetlen felvásárlókhoz kerül, és senki nem tudja, ezek után mi lesz a sorsa.

Az ékszergyártó cégek által foglalkoztatottak száma 2010 januárja és decembere között 571-ről 608-ra nőtt, ami 6,4 százalékos emelkedés. "Ahogy Nyugat-Európában, Magyarországon is alapvetően családi vállalkozásként működnek az ötvösök, ékszergyártók, a generációk egymásnak adják át a tudást és a kapcsolati hálót, például a beszállítói, vevőkört" – magyarázza Reisman Zoltán.

Megszűnő cégek

Közép-Magyarországon 2010 során 209-ről 218-ra nőtt az érme, ékszer és divatékszer gyártásával foglalkozó cégek száma, a foglalkoztatotti létszám ugyanakkor 313-ról 303-ra csökkent. Év közben 6 társaságot érintett felszámolás, ami eggyel kevesebb mint a 2009-ben regisztrált adat.

A Dunántúlon tavaly 2009-hez képest négyről egyre csökkent a felszámolások száma, miközben a működő cégeké nem változott érdemben – 54-ről 53-re csökkent. A működő társaságok által foglalkoztatottak száma viszont megugrott: 120-ról 158-ra nőtt, ami 31,6 százalékos emelkedés.

Észak-Magyarországon, Észak-, illetve a Dél-Alföldön, azaz a Dunán innen szintén emelkedett a foglalkoztatottak száma tavaly az első és az utolsó hónap között: 128-ról 146-ra, azaz 14 százalékkal. A három régióban 2009-ben összesen 3, tavaly 2 felszámolást regisztráltak, a működő cégek száma azonban nem változott: 67 maradt.