Meglepte az elemzőket az inflációs adat

Tovább drágult az élet márciusban: a várt 4,2 helyett 4,5 százalékra ugrott az éves infláció. Egy hónap alatt az élelmiszerárak 2 százalékkal emelkedtek. A cukor ára 29,6 százalékkal, a liszt ára 10,5 százalékkal, a péksütemények ára 4,5 százalékkal, a kenyér ára 3,6 százalékkal nőtt. A burgonya, a friss zöldség, és a gyümölcs 2,6 százalékkal lett drágább.

Az átlagosnál nagyobb mértékű, 2 százalékos volt az áremelkedés a ruházkodási cikkek körében is. A háztartási energia szintén átlag felett, 1,5 százalékkal  drágult, ezen belül az elektromos energia ára 4 százalékkal nőtt. A szolgáltatások körében átlag alatti, 0,6 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető. A szeszes italok, dohányáruk árai nem  változtak, a tartós fogyasztási cikkekért pedig átlagosan 0,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, az előző hónaphoz viszonyítva.

Barta György, a CIB Bank elemzője úgy látja, hogy a teljes inflációt főként az élelmiszerek szezonális trendtől való váratlan mértékű eltérése okozta. Az elemző szerint az adat most nem fog kamatemelést kiváltani a jegybanktól. Annika Lindblad a Nordea helsinki elemzője a váratlanul gyorsuló infláció kapcsán megjegyezte, továbbra is elképzelhető, hogy az év második felében egy, vagy két kamatcsökkentés bekövetkezik főként akkor, ha a forint tartósan erős marad és az infláció elkezd mérséklődni.

Nem érződik mindenhol

Kondrát Zsolt, az MKB Bank elemzője többek között azt emelte ki, hogy a piaci szolgáltatások és az iparcikkek terén nincs jele fokozódó árnyomásnak. Az elemző szerint az év végéig 4 százalék feletti infláció várható, majd decemberben ezen szint alá süllyedhet. Véleménye szerint a tervezett kormányzati intézkedések az idei infláció megemelésén keresztül akár könnyebbé is tehetik a jövő évi inflációs cél elérését a magasabb bázis miatt. Meglátása további kamatemelés nem várható az MNB-től, de az első csökkentéshez szükség lehet az élelmiszer- és energiaárakban bekövetkező fordulatra.

Németh Dávid, az ING Bank szakértője arra mutatott rá, hogy a kereskedelmi forgalomba kerülő javak és a piaci szolgáltatások terén egyelőre nem érződik jelentősen az energiaárak felőli nyomás, de érdemes lesz erre a területre fokozottan figyelni a következő hónapokban.

Az elemző emlékeztet arra a tartós magyar problémára, hogy recessziós időszakokban sem tudott az inflációs cél közelébe süllyedni a teljes infláció, a gazdaság gyorsulásával pedig nő a kockázata annak, hogy a jegybanknak továbbra is határozottan kell harcolnia az infláció, pontosabban az inflációs várakozások emelkedése ellen. Az MNB-nek tehát egyelőre szinten kell tartania az alapkamatot és kiemelt figyelemmel kell követnie azt, hogy a megemelkedett élelmiszer- és energiaárak az egyéb termékkörökbe hogyan gyűrűznek át - vetíti előre.

Orosz Dániel szerint a keddi inflációs adat legfontosabb üzenete az volt, hogy az elsőszámú kockázati tényezők – a nyersanyag- és nyers élelmiszer-áremelkedés tovagyűrűző hatásai – egyáltalán nem tűntek el a radar képernyőről. Az Axa csoport stratégiai elemzője szerint nagyon fontos leszögezni, hogy egyelőre csak a feldolgozott élelmiszerárakban látszódik érdemi tovagyűrűzés, ami már a tartósabb inflációs folyamatokat tükröző mutatót is fűti. Ez azonban épp elég lehet ahhoz, hogy egy pesszimista forgatókönyv esetén folytatni kelljen a kamatemelést és rövidtávon parkoló pályán maradjon bármilyen monetáris lazításra vonatkozó javaslat.

Maradhat az alapkamat

Karvalits Ferenc a Reutersnek adott, hétfőn este megjelent interjúban úgy fogalmazott: a március végén bemutatott alappályabeli inflációs előrejelzéshez képest jelentősek mindkét irányba az eltérés kockázatai, amelyek egyaránt vezethetnek további monetáris szigorításhoz, illetve hosszabb távon kamatcsökkentéshez is.

A Magyar Nemzeti Bank alelnöke elmondta, hogy a 2012 második felére 3 százalék körülre mérséklődő inflációhoz - amint azt a jegybank a legutóbbi kamatdöntésekor is kommunikálta - huzamosabb ideig változatlan, azaz 6 százalékos alapkamat szükséges. Jelezte azt is, hogy a magyar gazdaságot érő külső költségsokkok jóval erősebbek voltak annál, mint amellyel a jegybank korábban kalkulált, de közben ezen sokkok áthárítása mérsékeltebb. Amennyiben azonban a belső kereslet élénkül a gazdaságban, akkor a költségoldali nyomás áthárítása felerősödhet, ami az inflációs kockázatok fokozása miatt további monetáris szigorítást tehet indokolttá, hívta fel a figyelmet Karvalits.

  A 4cast nevű vezető londoni pénzügyi elemző cég felzárkózó piaci szakértőinek keddi kommentárja szerint a márciusi inflációs számsorban a rossz hír az, hogy ezúttal nem a feldolgozatlan, hanem a feldolgozott élelmiszerek okozták az ársokkot. A 4cast elemzői szerint a cukor és a kenyér ára kivételesen markáns ütemben emelkedett; a cég saját becslése alapján a cukor az év eleje óta több mind 50 százalékkal drágult. A 4cast szakértői felidézik, hogy az MNB monetáris tanácsa az alapkamat múlt havi tartása mellett szóló fő érvek között említette a nyersanyag-ársokkok vártnál lassabb átszűrődését a fogyasztói árszintre. A 4cast szerint azonban a márciusi inflációs adatok egyértelműen kikezdik ezt az érvet.

  A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci elemzői a keddi inflációs adatok utáni kommentárjukban kiemelték, hogy 1999 óta ez volt a legmagasabb márciusi havi áremelkedési ütem. Közölték: várakozásuk szerint az élelmiszerárak inflációja "a kétszámjegyű tartományba" gyorsul tovább a következő hónapokban, és valószínűleg a harmadik negyedévben tetőzik.