206 400 forint az átlagkereset

Az öt, vagy ennél több főt foglalkoztató vállalkozásoknál 2011. január–februárban 1 millió 826 ezren dolgoztak, 2,8 százalélkkal többen, mint egy évvel korábban. A költségvetési szférában dolgozók létszáma (705 ezer fő) 4,7 százalékkal lett kevesebb, ami az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható, írja a KSH.

A közfoglalkoztatás nélküli 683 ezer fős létszám csaknem megegyezik a 2010. január–február havi adattal. A jóval kisebb súlyú nonprofit szférában az alkalmazottak létszáma 99 ezer fő volt. Összességében a megfigyelt  körben a foglalkoztatottak létszáma gyakorlatilag ugyanannyi volt, mint 2010. január–februárban.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 206 400 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 210 400, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 198 800 forint.

Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 3,1 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának szintjét. Az átlagkeresetek a versenyszférában 6,4 százalékkal nőttek, a költségvetés területén – a 2010. évi eseti keresetkiegészítés első részletének januári kifizetése miatt – 4,9 százalékkal elmaradtak 2010 azonos időszakához képest.

Nem jó halásznak lenni

A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (451 900 forint), ezt az információ és kommunikáció (386 600 forint), valamint a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás követte (331 400 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (124 700 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (139 000 forint) ágakban dolgozók kerestek.

A költségvetési szférában foglalkoztatottak részére 2011-ben havonta az adó- és járulékváltozások ellentételezésére a keresetbe nem tartozó  kompenzáció kifizetésére kerül sor. Január–februárban a teljes  munkaidősök több mint 40 százaléka átlagosan mintegy 5100 forint juttatást kapott ezen a címen, amely a szféra  bruttó keresetének 2,6 százalékát jelentette.

Nőttek a prémiumok

A  rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli)  keresetek az év első két hónapjában átlagosan 4,1 százalékkal, ebből a versenyszférában dolgozóké 3,5 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit.

A költségvetési intézményeknél dolgozók közfoglalkoztatottak nélkül számított alapilletménye az úgynevezett  illetményautomatizmusnak köszönhetően 1,4 százalékkal emelkedett ugyanezen időszak alatt.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos (családi kedvezmény nélkül számított) nettó kereset 137 400 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 96 200, a szellemi foglalkozásúaké 178 500) forint volt, átlagosan 4,4 százalékkal magasabb az előző évinél.

A 217 700 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 3,6 százalékkal haladta meg az előző év január–februárit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,2 százalék volt.

Nincs bérnyomás

A versenyszféra bónuszok nélküli februári 3 százalékos keresetnövekedése azt jelzi, hogy nincs bérnyomás a gazdaságban, így a 6 százalékos alapkamat maradhat az év végéig, sőt kedvező esetben csökkenhet - közölték a január-februári béradatokról kiadott KSH gyorsjelentés az elemzők. Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője szerint a gazdaságban nincs bérnyomás.

Hasonló véleményt fogalmazott meg Suppan Gergely, megemlítve, hogy a versenyszférában lassult a bérnövekedés: a januári 8,4 százalék után februárban 4,3 százalékkal nőttek a bruttó bérek, ami annak köszönhető, hogy a kedvezőbb adózási szempontok miatt a bónuszok kifizetése a tavalyi november-decemberről januárra csúszott át. A Takarékbank elemzője szerint a bónuszoktól megtisztított bérnövekedés - ami az alapfolyamatokat jobban tükrözi - 3 százalékra lassult a januári 4 százalékról.

Suppan Gergely közölte: a nettó bérek az adóváltozás hatására 5,7 százalékkal nőttek, ami 1,5 százalékos reálbér növekedést jelent februárban. A január-februári adatok csakúgy, mint a februári egyhavi adat azt mutatja, hogy a versenyszférában a keresetek 3-4 százalékkal nőttek, így az úgynevezett másodkörös inflációra sem nehezedik nyomás - mondta Árokszállási Zoltán. Az Erste Bank elemzője ezért egyetért a Magyar Nemzeti Bankkal abban, hogy a márciusi kiugró inflációs adatra "nem érdemes ugrani, azaz kamatot emelni"