Jövőre rosszul jár, aki rosszul keres

Fontos következtetéseket lehet levonni a konvergencia programban szereplő, a költségvetési kilátásokat ismertető táblázatból. Ebből ugyanis kiderül, hogy míg az idén a személyi jövedelemadóból a GDP 6 százalékát kitevő összeget akar beszedni a kormány, addig jövőre ez a szám 6,3 százalék. Vagyis az szja-terhelés 2012-ben emelkedni fog.

Ez már csak azért is meglepő, hiszen elvileg egy hároméves adócsökkentési program közepén járunk. Ráadásul annyit biztosan tudunk, hogy jövőre a szuperbruttó jövedelem helyett a "félszuper-bruttó" lesz az adó alapja, ami 2,16 százalékpontos adóteher-enyhítést jelentene.

Emelés lesz

Amit az adókulcs csökkentésén keresztül átenged a kormány, azt alighanem az adójóváíráson szedi vissza. Vagyis nagyobb mértékben kívánják az adójóváírás szigorításával az adóterhelést emelni, mint amennyire az adókulcs-csökkentéssel mérsékli azt. És valóban: ha célirányosan keressük a konvergencia programban, akkor megtalálhatjuk: a kormány jövőre az adójóváírást 180 milliárd forinttal akarja csökkenteni - ez nagyjából a teljes keret kétharmada.

A jól keresők jól járnak

Az szja-fizetők táborát feloszthatjuk azokra, akik részben vagy egészben részesülnek az adójóváírásból, illetve azokra, akiknek 260 ezer forintnál nagyobb a havi bruttó jövedelmük, így erre a kedvezményre már nem jogosultak. Utóbbi kört értelemszerűen nem sújtja a szigorítás, csak az adókulcs-csökkenés kedvező hatásában részesülnek. A 260 ezer forintnál kevesebbet keresők esetében nem lehet pontosat mondani, csak azt, hogy a pozícióváltozásukat az adókulcs 2,16 százalékpontos mérséklése, illetve az adójóváírás változásából fakadó veszteség egyenlege határozza meg.

Az alacsonyabb jövedelműek adójóváírásának törvényszerűen legalább annyival kell csökkenni, amennyit a teljes lakosság nyer az adókulcs-csökkentéssel. A konvergencia programból kirajzolódó adóterv nagyon hasonlít ahhoz, amit a gazdaságpolitika a kezdetekkor elképzelt a hazai az egykulcsos adóról. Akkor ugyanis az volt az elképzelés, hogy három év alatt az adójóváírást a fenti sémához hasonlóan teljesen leépítik, az átlag alatt keresők drasztikusan emelkedő terheit pedig a vállalati szektornak kellene megoldani a nominális bérek kompenzációjával. Erről a radikális megoldásról azonban úgy tűnt, letett a kormány.

Nem véletlenül, ez az elképzelés az alacsony jövedelműek bérköltségét úgy emelte volna, hogy közben a reáljövedelmüket rontja, ez pedig az ambiciózus foglalkoztatáspolitikai célokkal teljesen szembemegy. Ezen felül jelentős bérigazodást kényszerített volna ki a jövedelemskála alján, ami tovább fokozta volna a nemkívánatos hatásokat.