A selyemút vége Magyarország

Magyarország gazdasági és természeti adottságai jók ahhoz, hogy a modern kori "selyemút" vége legyen - mondta Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ügyvezető elnöke szerdán, a munkaadói szervezet által rendezett magyar-kínai üzleti konferencián, Budapesten. Demján Sándor rámutatott arra, hogy a kínai áruk az Európai Uniót Magyarországon keresztül gazdaságosan és gyorsan elérhetik, az ország földrajzi helyzete és logisztikai infrastruktúrája ehhez jó hátteret ad. Néhány termékek esetében az összeszerelést is célszerű lenne itt elvégezni – tette hozzá.

A VOSZ ügyvezető elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar kormány minden eszközzel elősegíti a magyar-kínai együttműködést, és gratulált Kína gazdasági teljesítményéhez, utalva arra, hogy az IMF szerint 2016-ra Kína lesz a világ legerősebb gazdasága.

Dobos Erzsébet, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnöke szerint Magyarország vonzó lehet a kínai üzletemberek számára az autóipar, elektrotechnika, informatika, biotechnológia, gyógyszeripar területén az európai uniós piac közelsége, a szakképzett munkaerő, az infrastruktúra és áttekinthető adórendszer, a beszállítói háttér miatt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint a két ország közötti tavalyi külkereskedelmi forgalom 25,1 százalékkal bővült és 7,709 milliárd dollárt tett ki. A magyar export Kínába 1,532 milliárd dollár volt tavaly, 26,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban, a magyar import Kínából 6,176 milliárd dollárt képviselt, ez 24,8 százalékos bővülés egy év alatt.

Szebb jövő

Jelentős fejlődés előtt áll a két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolata Zhang Wei, a Kínai Nemzetközi Kereskedelemfejlesztési Tanács (CCPIT)alelnöke szerint. Rámutatott arra, hogy adataik alapján a bilaterális forgalom tavaly 8,72 milliárd dollárt tett ki, ami 28 százalékos növekedés volt az előző évhez képest, kínai cégek 2,5 milliárd dollárt fektettek be Magyarországon. Javasolta, hogy a kereskedelmi forgalomban az egyensúly megteremtésére törekedjenek a vállalatok,  vegyenek részt közös kutatás-fejlesztésben, kiállításokon, és fontosnak nevezte a kölcsönös beruházás elősegítését.

A kínai cégek mintegy tízezer főt foglalkoztatnak Magyarországon, a kínai-magyar viszonyokat ismerő jogi tanácsadó iroda működik Budapesten. A kínai kereskedelemben nemcsak az export, hanem a külföldi beruházások vonzása is hangsúlyt kap - mondta Gao Jian nagykövet.