Tartozás miatt bontanák a gárdonyi vasútállomást
További Magyar cikkek
Megkezdi a gárdonyi vasútállomás és buszmegálló bontását több alvállalkozó csütörtökön, adta hírül a Független Hírügynökség. A Népszabadság úgy tudja, hogy a vasútépítésen részt vevő alvállalkozók közül öt cég, a Kámea Consult Kft., a Cran Bt., a Gerulus Kft., a Polintrade Kft. és a Drex-Car Kft. unt bele abba, hogy hiába vár a Tárnok-Székesfehérvár vasútvonal építésénél elvégzett munkájáért neki járó pénzre, ezért bontani kezdi azt, amit épített. Munkásokkal, teherautókkal, egy lánctalpas munkagéppel délelőtt kilencre vonulnak ki; azt mondják, délután ötre kibontják és elszállítják azt, amit beépítettek.
Fővállalkozó, alvállalkozó, alabb vállalkozók
Kizárásos előzmények
Az állami út- és vasútberuházó NIF 2009 januárjában hirdette ki a Tárnok-Székesfehérvár vasútvonal átépítésére kiírt kivitelezői tender győztesét. A pályázaton indult négy ajánlattevőből hármat kizártak, így lett győztes az SZCKM-2008, amely vezetője a Strabag-érdekeltségű Szentesi Vasútépítő Kft., míg tagja gazdasági sajtóban Simicska Lajos érdekeltségébe sorolt Közgép Zrt. – ezt a kötődést soha nem cáfolták –, a Kelet-Út Kft. és sajátos módon az építkezés fővállalkozójaként is érintett Mávépcell. A kizárásos tender nyomán Bajnai Gordon akkori miniszterelnök vizsgálatot is elrendelt, ez azonban nem változtatta meg a végeredményt."Bizton állíthatom: a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt.-nek nincs tartozása" – mondta az Index kérdésére Loppert Dániel, az összességében 55 milliárd forintos beruházás állami megrendelőjének, a NIF Zrt.-nek a kommunikációs vezetője. A NIF már a múlt hónapban közölte a beruházást végző SZCKM 2008 konzorcium fővállalkozójával, a Mávépcellel, hogy addig nem veszik át a létesítményt, amíg a tartozás nem rendeződik. A Mávépcell – amely a konzorciumnak nemcsak fővállalkozója, hanem tagja is – akkor arról tájékoztatta a NIF-et, hogy ügyvédi letétben van a vitatott összeg.
Korábban a konzorcium egyik projektvezetője azt nyilatkozta: az alvállalkozó nem bonthat, mert a vállalkozói szerződés szerint a leszállított anyagok tulajdonjoga automatikusan átszállt a megrendelőre, írja a Független Hírügynökség. A jogi képviselő azonban azt mondja nem rendelkeztek a ki nem fizetett áru tulajdonjogáról, így az továbbra is az övék.
Száz helyett négy, az is másnak
Az Index információi szerint a helyzet – részben az építőiparban jól ismert alvállalkozói rendszer miatt – igencsak bonyolult. A Mávépcellel szerződött egyik cég, a 2008 márciusában egymilliós tőkével alakult, a pátyi Koltai Dezső József tulajdonában lévő, de szigetszentmiklósi székhelyű Hunterép Smaragd Kft. lényegében fizetésképtelenné és mostanra elérhetetlenné vált.
Ezért a Mávépcell a Hunterép Smaragddal szerződő Confys Beton Kft. számára, a Hunterép Smaragd helyett valóban letétbe helyezett pénzt. Ennek összege azonban csak négymillió forint, ami csak a Confys Beton követeléseinek a rendezésére lehet elég. A mostani tiltakozást szervező cégek viszont az alvállalkozói láncban lejjebb lévő, részben a Confys Betonnal szerződött vállalkozások, akik ügyvédi letétet nem kaptak, és akik úgy érzik, semmilyen garancia nincs a követeléseik megfizetésére.
Ezek a cégek április 27-ig adtak haladékot a tartozások rendezésére, ám hiába kerestek meg minden illetékest, eddig semmilyen választ nem kaptak, írja a Független Hírügynökség. Komjáti Péter, a Kámea Consult Kft. jogi képviselője azt mondta: a cégük 12 ezer darab kábelcsatornát szállított le a beruházáshoz, ezeket a földbe beépítették, de 17 millió forintot nem fizettek ki nekik. Az alkalmazottaknak karácsony óta nem tudnak fizetni, a céget a beszállítók felszámolással fenyegetik. Rajtuk kívül több alvállalkozó járt még pórul. Összesen 66 millió forintos tartozásról tudnak, de miután nem ismernek minden alvállalkozót, a becslésük szerint a tartozás akár a 100 millió forintot is elérheti.
Ki veszélyeztet?
A MÁV Biztonsági Igazgatósága a vasúti közlekedés veszélyeztetése miatt börtönnel fenyegette meg a vállalkozókat. Az egyik cég jogi képviselője szerint azonban a bontási szándékunkat bejelentették, és kérték a biztosítást, így felelősség nem terheli őket. A helyzetet súlyosbítjhatja, hogy a vasúttársaság a bejelentett munkavégzés idejére nem állítja le a vonatait. A bontásra készülő vállalkozók szerint, miután ők jelezték, hogy munkavégzés lesz, ha a MÁV nem rendeli el a vonatforgalom szüneteltetését, a vasútüzem biztonságát veszélyeztető helyzetek kialakulásáért kizárólag a vasút illetékeseit terheli a felelősség.
Nem ez az első közlekedési nagyberuházás, ahol a pénzükre váró alvállalkozók bontási munkákkal igyekeznek pénzhez jutni. A múlt héten átadott M43-as egy szakaszát tavaly májusban kezdték bontani a csődbe ment Szeviép alvállalkozói. Ők nem százmilliós, hanem több milliárd forintos követelésük kifizetését követelték így. Az építőiparban 2007-ben jelentek meg az első épületbontásos érdekérvényesítések, az azokat szervező Éliás Ádám ezeket tulajdon-visszaszerzési akcióknak nevezi.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
