Tovább nő a magyar gazdaság
Tovább gyorsult a magyar gazdaság növekedése a lapunk által megkérdezett piaci elemzők szerint. A Napi-konszenzus úgy számol, hogy az idei első negyedévben - a legutóbbi 1,9 százalék után - 2,4 százalékkal bővülhetett a hazai GDP. Az előzetes statisztikát pénteken közli a KSH.
A gyorsulás alapvetően két okra vezethető vissza: tovább növekedett a külkereskedelem többlete, emellett a háztartások fogyasztása negyedéves alapon növekedést, éves szinten stagnálást mutathatott - véli Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő elemzője. A meglepetés sem kizárt, ugyanis a tavalyi alacsony bázis segíthet, és most derül csak ki, hogy az szja-rendszer átalakításából fakadó többletjövedelem mekkora hányadát költötték el a háztartások. Az optimizmust viszont hűti a kiskereskedelmi forgalom első két hónapban mutatott stagnálása.
A beruházások alakulását illetően sok a bizonytalanság, mivel az első negyedév jellemzően nagyon érzékeny időszak, könnyen lehet nagy meglepetés fel-, illetve lefelé is - fogalmazott a Pioneer szakértője. Jobb esetben is csak nulla körüli index várható a beruházásoknál, hiszen a lakásépítések katasztrofális alakulását csak ellensúlyozni tudják a feldolgozóipar egyre nagyobb kapacitásbővítései.
A termelésben a lendületet továbbra is az ipar adja, az első negyedév kiemelkedő volt. A lakásépítések miatt az építőipar lehet az egyetlen komponens, ami negatív előjelet vesz fel - véli Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője. A szolgáltatási szektor viszont lendületet vehetett: az idegenforgalomban jól indult az év. A pénzügyi tevékenység teljesítménye ugyanakkor kérdéses: az állampapírpiac és a tőzsdei emelkedés segíti a forgalmat, de a hitelszűke és a magán-nyugdíjpénztári leépítések minden bizonnyal visszavetik az iparág teljesítményét - tette hozzá a Takarékbank szakértője.
A második negyedévben egy jó mezőgazdasági teljesítménnyel és a belső fogyasztás bővülésével a háromszázalékos emelkedés sem zárható ki – véli Suppan. A 2012-es év azonban megtorpanást hozhat a szakértők szerint. Ennek fő oka a Széll Kálmán terv rövid távú hatásaiban lelhető fel. Az adójóváírás fokozatos megszüntetése, a transzferek megvágása és a kiadás oldali megszorítások összességében lassítani fogják a gazdasági növekedést.