Tovább nőtt az infláció áprilisban

Az elemzők által várt 4,6 százalék helyett éves szinten 4,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak áprilisban a KSH szerint, ami gyorsulást jelent a márciusi 4,5 százalékos adathoz képest.

Éves szinten a leginkább, 9,4 százalékkal az élelmiszerárak nőttek, ezen belül több mint másfélszeresére nőtt 68 százalékkal a cukor és 62,1 százalékkal a liszt ára. Az étolaj 23,5, az idényáras élelmiszerek 20, a tej 12,7, a kenyér pedig 12,2 százalékkal drágult. Árcsökkenés következett be a tojás (6,3 százalék) és a sertészsiradék (5,2 százalék) esetében.

Az átlagosnál nagyobb mértékben, 8,4 százalékkal növekedett a háztartási energia ára, ezen belül a vezetékes gáz ára 16,5 százalékkal, a távfűtésé 9,8 százalékkal nőtt. Szintén átlag felett, 6,4 százalékkal drágultak az egyéb cikkek, ezen belül a járműüzemanyagok ára 15,9 százalékkal, a gyógyszerek, gyógyáruké 3,4 százalékkal nőtt. Átlag alatt emelkedett a ruházkodási cikkek (2,2 százalék) és a szolgáltatások ára (2 százalék), ez utóbbin belül a csatornadíj 9,8, a szemétszállítás 5,4, a vízdíj pedig 4 százalékkal drágult.

Csökkent ugyanakkor - átlagosan 1,4 százalékkal - a tartós fogyasztási cikkek ára, a szeszes italokért és dohányárukért pedig átlagosan 0,2%-kal kellett kevesebbet fizetni, mint egy évvel ezelőtt.

Az élelmiszerek drágultak, a dohány olcsóbb lett

Márciushoz képest 0,6 százalékkal nőttek az árak áprilisra, ezt leginkább az élelmiszerek, azon belül is az idényáras élelmiszerek, a ruházati cikkek, valamint a nemzetközi olajpiaci folyamatok miatt az üzemanyagok átlagon felüli drágulása húzta felfelé. Az élelmiszerek általában 1,2 százalékkal, az idényáras burgonya, friss zöldség és gyümölcs 4,1 százalékkal drágult. Az idényáras termékek nélkül csak 0,8 százalékkal nőtt az élelmiszerek ára az előző hónaphoz viszonyítva. Másfél százalékkal csökkent a tojás és az étolaj ára.

A szezonális hatás miatt a leggyosabban a ruházati cikkek drágultak, 4 százalékkal, de ebben szerepet játszik az utolsó megfigyelt ár szezonon kívüli továbbvezetési módszerének megváltozása is. Az egyéb cikkek  szintén az átlagosnál nagyobb mértékben (0,9 százalékkal) drágultak, ezen belül a járműüzemanyagok és a gyógyszerek, gyógyáruk ára egyaránt 1,8 százalékkal nőtt. A szolgáltatások körében bekövetkezett 0,3 százalékos áremelkedés átlag alatti volt. A háztartási energia esetében kis mértékű áremelkedés (0,1 százalék) volt megfigyelhető.

A szeszes italok, dohányáruk ára 0,5 százalékkal csökkent, a tartós fogyasztási cikkekért pedig átlagosan 0,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, az előző hónaphoz viszonyítva.

A maginfláció áprilisban 0,3 százalék, 12 havi összehasonlításban 2,7 százalék volt. A nyugdíjas fogyasztó kosárra számított 12 havi árindex 5,7 százalék, az egyhavi 0,7 százalék volt.

A várakozásoknál magasabb infláció hátterében elsősorban a továbbra is gyorsan emelkedő élelmiszerárak, illetve a hatósági árak alakulása állt az OTP szerint. Utóbbi esetében az élelmiszerekhez köthető tételek (iskolai, óvodai étkeztetés) és a gyógyszerár támogatás átalakításának várakozásoknál nagyobb inflációs hatása tartósan emelheti az árszintet.

Innentől már csökkenhet

Az infláció áprilisban elérhette csúcspontját, így a következő hónapokban elkezdődhet az infláció fokozatos mérséklődése - kommentálta az adatokat Suppán Gergely, a Takarékbank elemzője. Az infláció csökkenését segítheti az üzemanyagárak csökkenése - amit az olajpiaci árkorrekció okozott -, a forint erősödése, a kereslet továbbra is fennálló gyengesége, az év második felétől pedig a tavaly megkezdődött élelmiszerár robbanás miatti magas bázisok.

Amennyiben idén kedvezőbb terméseredmények lesznek, egyes – főleg szezonális – élelmiszerek esetében akár árcsökkenés is elképzelhető. Így az év végére 3,4%-ra csökkenhet az infláció, az éves átlagos infláció 4% lehet. Az MNB 3%-os inflációs célkitűzésének elérését Suppán Gergely jövő év közepére tartja elképzelhetőnek, ehhez azonban továbbra is változatlanul 6%-on kell tartani az alapkamatot.