Jöhet az olcsó gáz korszaka?

A világ növekvő energiaigénye szükségessé teszi új források bevonását, azonban a tényezők és döntések bonyolult összjátéka változatos megoldási lehetőségeket tesz lehetővé. Minden országnak magának kell eldöntenie, hogy milyen egyensúlyt alakít ki az ellátásbiztonság és a környezetvédelem szempontjai között energiapolitikájában. A nukleáris energia esetében például a japáni események látszólag jelentős változásokat indítottak az egyes országok energiapolitikájában. A katasztrófa hatására Németországban számos régebbi atomerőművet leállítottak. A kiesett nukleáris kapacitásokat importból, ironikus módon elsősorban francia és cseh, atomerőművekben előállított villamos energiával pótolják - hangzott el a Napi Online beszámolója szerint Közép Európai Egyetemen (CEU), a Global Public Policy Institute által szervezett konferencián. Minden esetre az energiabiztonságot alapvetően meghatározza, hogy a hagyományos hordozók kínálata a jövőben várhatóan egyre szűkebb és koncentráltabb lesz.

Olcsó, vagy zöld?

A kihívásokra határozott választ adhat a palagáz - állította Nick Butler, közgazdász, King's Policy Institute elnöke; King's College London; a BP stratégia- és szakpolitikai fejlesztés csoport volt alelnöke. A jelenleg ismert adatok szerint az utóbbi évek palagáz-találatai önmagukban közel felével növelhetik a világ kitermelhető földgáz-készleteit. Igaz, a palagáz használata esetében a hagyományos földgáznál több, a légkört szennyező anyag szabadul föl, és emiatt a környezetvédők támadják is palagázas terveket. Ezzel együtt, az emelkedő árak és a közel-keleti politikai bizonytalanság vonzó alternatívává teszi, és az árak emelkedésének is határt szabhat.

Az utóbbi időben jelentős elmozdulás történt a hagyományos technológiával nem kitermelhető, kőbe zárt palagáz felé. Kínában például amerikai cégek keresnek lehetőségeket, ami a hatalmas energiaszomjat mutató ázsiai ország számára is megoldást kínálhat jelentős importkényszerére. Az USA-ban kitermelt palagáz mennyisége az elmúlt évtizedben tizenkétszeresére nőtt , és jelenleg már csaknem a negyedét adja az amerikai gázfogyasztásának. Részben ennek is köszönhetően Amerika önellátóvá vált földgázból, az árak pedig érezhetően csökkentek. Mindez nagyban átformálta a gázpiacot, és nagy jelentőséggel bírhat az energia szerződésekre, energiapiaci struktúrákra és az energiabiztonságra a természetes gáz terén.

Európai kihívások

A palagáz-technológia nagy lehetőségeket hordoz, azonban Európában várhatóan nem hoz alapvető változásokat - szállt vitába az előtte elhangzottakkal Varró László, a Energia Ügynökség (IEA) gáz- és árampiaci igazgatóságának vezetője, a Mol korábbi stratégiai és fejlesztési igazgatója. Bár az európai energiaellátás komoly kihívásokkal néz szembe, azonban az oroszországi energiaimport nem tartozik a legnagyobbak közé. Az elsődleges energiabiztonsági kihívás Európa számára a szükséges infrastrukturális, technológiai befektetések elmaradása, a megfelelő beruházási környezet megteremtésének elmulasztása. Így végső soron az európai kormányokkal van a gond. Emellett az európai árszint jelenleg jóval magasabb az amerikainál, így a palagáz technológiát alkalmazó társaságok jóval gyengébb versenyre kényszerülnek. Mindezt ráadásul abban az összefüggésben kell vizsgálni, hogy az ázsiai keresletnövekedés egyre nagyobb konkurenciát támaszt az európai igényeknek.

A palagázbányászat európai sikere elé akadályokat állít egy másik adottság is: a magas népsűrűség. Az észak-amerikai jogrenddel szemben, ahol a földben talált természeti kincsek a földtulajdonost illetik, Európában az állam jogosult ezekre a javakra. Ez pedig valószínűleg nem fogja sarkallni az energiacégeket palagáz után kutatni.

Tenger változás előtt?

Európában az átirányított cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítmányokat - amelyek eredeti rendeltetési helye a mostanra telítetté vált amerikai piac volt - egy meglehetősen depresszív kereslet fogadta 2008 végén. Ennek eredményeképpen a gázpiacok puhává váltak, helyettesítve egy erős kínálat dominálta piacot, amely meglehetős (piaci) befolyást biztosított a múlt évtized első felében olyan gáz exportőröknek, mint Oroszország. Napjainkban a hosszú távú  szerződéseket felülvizsgálják, ezzel helyet adva rövidtávú szerződéseknek és azonnali ügyleteknek. Továbbá, a nyugat-európai vásárlók nyomására az Európába szállító fő exportőrök részben sokkal alacsonyabb spot árakat kezdtek el használni refernciapontként a megszokott olajárfolyam helyett. Végül pedig, Oroszország, az egykori domináns ellátó, folyamatosan veszít a piaci részesedéséből az európai fogyasztói piacokon. Ezek az eltolódások vezettek oda, hogy megfigyelők a palagázt "tenger változásnak" ("sea change") nevezték el az európai energiabiztonság területén.

A természetes földgáz a szállítás költségeinek és nehézségeinek eredményeként a mai napig olyan árucikk maradt amellyel regionálisan kereskednek; ezáltal a természetes gáz kereskedelmét nagyrészt az atlanti medence (Európát beleértve) térségére és az ázsiai—csendes-óceáni régióira szorítva. Ennek ellenére a legutóbbi fejlemények arra engednek következtetni, hogy a spot árak egyre inkább képesek befolyásolni a piaci fejleményeket más világtájakon, az LNG kereskedelemnek eredményeként. Az integráltabb piacok likviditás és árazás tekintetében ajánlhatnak lehetőségeket, habár ezek újabb kockázatfaktorokkal járhatnak.

Ilyen kockázat lehet a szeszélyesebb spot piacok hatására megnövekedett árfluktuáció, a globalizálódó gázpiacok legalábbis részben lehetséges kartellizálódása, illetve a kulcsfontosságú előállító országok befektetésösztönzéssel kapcsolatos problémáik.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!