Virágzik a cigarettacsempészet

Időarányosan jóval több csempészcigarettát foglaltak le az idén Magyarországon a pénzügyőrök, mint tavaly. Az első negyedévben több mint ötezer esetben 44 millió szál cigarettát foglaltak le, miközben 2010-ben a teljes éves adat 98,3 millió szál volt. Tavaly a teljes piachoz képest 6 százalékra csökkent a cigaretták feketepiacának aránya, ami 1 százalékpontos mérséklődést jelentett 2009-hez viszonyítva, írja a Napi Gazdaság.

A legutóbbi két hétvégi razzia során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai közel 31,5 ezer karton magyar adójegy nélküli cigarettát foglaltak le több mint 40 millió forint értékben. Ebből most hétvégén Kelet-Magyarországon három akció keretében 955 karton lett meg, közel tízmillió forint értékben.

A Jin Ling a legzavaróbb új fejlemény a világon az illegális dohánykereskedelemben, nyilatkozta két évvel ezelőtt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) cigarettacsempészési szakértője. Luk Joossens szerint különleges helyzetet teremtett, hogy a Jin Ling cigarettákat legálisan gyártják, ám szándékosan az európai illegális piacra.

Ezt a márkát az egyik legkedveltebb csempészcigaretták között tartják számon és a magyar vámosok sem most találkoztak vele először. Az eredetileg kínai brandet 1997-ben a Lengyelország és Litvánia közé ékelődő orosz területen, Kalinyingrádban működő Baltic Tobacco Factory (BTF) élesztette újra. Alig telt el tíz év, és már ebből foglalták le a legtöbbet az EU vámhatóságai, miközben a közösség piacain legálisan nincs is jelen.

A Jin Ling csomagolása egyébként hasonlít a Camel cigarettákéra, csak éppen teve helyett egy hegyikecske lett az egyik fő grafikai elem, miközben a pakkon látható U.S.A. felirat amerikai eredetre utal.

2007-ben az egy évvel korábbinál 87 százalékkal több, 258 millió szál Jin Linget foglaltak le Európában, ami önmagában jelentős tétel ugyan, de a teljes európai legális piachoz képest elenyésző mennyiség. (Ugyanabban az évben Magyarországon összesen több mint 136 millió szál csempészcigarettára bukkantak a vámosok.)

A csempészútvonalakat ábrázoló akkori térképeken Magyarország még nem szerepelt, az útvonalak tőlünk északra - Lengyelországon át Németországba, illetve dél-keletre, Ukrajnán (ahol szintén van két Jin Ling-gyár) keresztül Romániába és Bulgáriába vezettek, de Olaszországban és Nagy-Britanniában is foglaltak le a Camel-klónból.

Egy 2008-as vizsgálat szerint a BTF 102,5 ezer dollárt kért egy konténernyi, azaz több mint tízmillió szál cigarettáért. Ez a mennyiség a német vagy a svéd piacon - legális piaci árral számolva - 3,2 millió dollárt ért, míg a magasabb adókat alkalmazó Norvégiában vagy Nagy-Britanniában közel hatmilliót. Ha a normál piaci ár feléért adják a füstölnivalót, akkor is irdatlanul nagy profitról van szó.

A lebukás kockázatát jelzi, hogy a lefoglalt Jin Ling-mennyiség mindössze tíz konténernyinek felel meg. Ehhez képest 2008-ban egymagában a teljes gőzzel üzemelő kalinyingrádi üzem évi 13 milliárd szál kapacitással működött. Egy orosz piackutató cég szerint a BTF oroszországi piacrészesedése 0,1 százalékra tehető, ami 400 millió szálnak felel meg, miközben a trafikokban nemigen találkozni a márkával, még Kalinyingrádban sem. A BTF állítása szerint termelésének 5 százaléka, azaz legalább 400 millió szál - 40 konténernyi mennyiség - kerül exportra, de a hivatalos külkereskedelmi adatokban ennek alig van nyoma.

Magyarországon érdemi kereslet híján nem találkoztak nagy tömegben a vámosok Jin Linggel, a csempészek általában a prémium márkákat - Kent, Marlboro, Chesterfield, stb. - hoznak be Ukrajnából és Szerbiából - tudtuk meg Suller Attilától, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vám- és jövedéki szóvivőjétől.

Hozzátette: ezeket a csempészett cigarettákat dobozonként 100-150 forintnak megfelelő hrivnyáért lehet megvásárolni Ukrajnában, miközben a magyarországi legális piacon 600 forint körül van egy csomag cigaretta, Nagy-Britanniában pedig kétszer ennyibe kerül. A csempészek nem csak a magyar, hanem a nyugat-európai piacot is célozzák, ám annnak arányáról, hogy a becsempészett cigaretták mekkora hányadát szánják reexportra, nincsenek adatai a NAV-nak. A magyarországi tranzitútvonal létezését ugyanakkor az is bizonyítja, hogy nemrégiben az M1-es autópályán fogtak a vámosok illegális szállítmányt, amely éppen Ausztria felé tartott.

A hatalmas árkülönbség láttán érthető, hogy a csempészek mindent elkövetnek a siker érdekében. Egy pesti, házmesteri jövedelmét csempészcigaretták árusításával is kiegészítő forrásunk szerint a keleti országhatártól mentőautóval, kukáskocsival is hozzák az illegális dohánytermékeket. A vámosok Suller szerint ilyen álcázással még nem találkoztak, de olyanra már volt példa, hogy zöldre festett, a Posta által használt járművekre kísértetiesen hasonlító furgonban bukkantak csempészett cigarettára. Mindemellett már-már klasszikus módszernek számít a gumicsónak, katonai terepjáró bevetése, a kenyérbe, tortába sütés, illetve az autó minden elképzelhető részébe történő elrejtés.

Nem csak a jövedéki adó és a vám, hanem a beltartalom is hibádzhat ezeknél a termékeknél, figyelmeztet Suller. A vámosok találkoztak már olyan tételekkel, amelyekben a dohány egyéb növényi részekkel, vagy madárülürékkel volt szennyezett.

A csempészeket operatív információk alapján, közúti rutinellenőrzések alkalmával, a határátkelőkön pedig kockázatelemési módszerekkel igyekeznek lebuktatni a vámosok. A határon gyanús lehet, ha valaki telepecsételt útlevéllel gyakran jár át Ukrajnába, az üzemanyagturizmus mellé ugyanis cigarettacsempészés is társulhat, de az ideges viselkedés is felhívhatja a pénzügyőrök figyelmét. Gyanús lehet továbbá a szokatlan útvonal is: két hete emiatt bukott le egy Törökországból indított, Oroszországba szánt hamisítottruha-szállítmány, hiszen a két végpont között hazánkat útbaejteni logisztikailag nem épp a leglogikusabb döntés.