Kolumbia és Kazahsztán is versenyképesebb nálunk
Negyvenhetedik lett Magyarország a svájci IMD üzleti iskola globális versenyképességi rangsorában, ami azt jelenti, hogy öt pozíciót rontottunk a tavalyi 42. helyhez képest. A listát Hong Kong és az Egyesült Államok vezeti, őket pedig a tavalyi első Szingapúr követi. Megelőz minket a régió összes országa Szlovákia és Szlovénia kivételével, és előttünk van a rangsorban számos fejlődő ország, például a 36. Kazahsztán vagy a 46. Kolumbia. A fenti ábrán a lista első és utolsó öt helyezettje, valamint a Magyarország körüli országok láthatók.
Az IMD a versenyképességet a gazdasági teljesítmény, a kormányok hatékonysága, az üzleti hatékonyság, valamint a meglévő infrastruktúra alapján vizsgálja, és vállalati vezetőket kérdez meg. Magyarország a gazdasági teljesítmények rangsorában közvetlenül megelőzi Ukrajnát, de lemarad Szlovénia mögött a 44. helyen, míg egy évvel korábban a 40. volt.
A kormány hatékonysági mutató Magyarország esetében az 52. helyet biztosította az előző évi 51. rangsorral szemben. Ezzel közvetlenül Olaszországot követi Magyarország, és megelőzi Szlovéniát. Az üzleti hatékonyság alapján Magyarország követve Romániát és megelőzve Argentínát az előző évi 47. helyről az 50.-re csúszott vissza a listán. Az infrastruktúra szempontjából Magyarország változatlanul a 35. helyen áll, Lengyelország mögött, míg Litvániát megelőzi.
A listán a harmadikról ismét első helyre került az Egyesült Államok, ami eddig évtizedek óta csak tavaly vesztette el vezető pozícióját. Svédország az "északi modell" életképességét bizonyítva a 6. helyről a 4.-re javított, Németország pedig hat helyezést javítva a 10. helyre ugrott, főként a reménykeltő export-adatok és a rugalmasabbá váló munkaerőpiac miatt. Érdekes, hogy az első húsz ország között csak négy nagy gazdaságot találunk.
Stéphane Garelli, az IMD Globális Versenyképességi Központjának vezetője szerint a versenyképesség egyre inkább nemzeti szinten nyilvánul meg, az államok egyre kevésbé támaszkodnak egymásra, és egyre nagyobb terepet nyer az újraiparosodás, az export és a delokalizációt érő kritikák. Ezt a trendet erősíti többek között az alapanyagárak és a szállítási költségek növekedése, valamint a bérköltségek növekedése a fejlődő államokban.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
