Kisebb növekedést vár a Századvég

A világgazdasági növekedés 2010-ben magasabb volt a korábban várt szintnél. A kedvező folyamatok az idei év első negyedévében is éreztették hatásukat: a hazai kivitel szempontjából kiemelkedően fontos német export és ipari termelés bővülése dinamikusabb volt a korábbi előrejelzéseknél, így külpiacaink jelentős növekedését regisztrálhattuk - áll a Századvég Gazdaságkutató negyedéves elemzésében.

A válságot követő gazdasági kilábalást azonban jelentős kockázatok övezik. Az egyik ilyen tényező a globális nyersanyagárak, ezen belül is az élelmiszer és energiaárak meredek emelkedése, ami rövid távon érdemben gyorsítja a fogyasztói árak növekedését. A fejlődő államokban a magasabb infláció tartós lehet, a gazdaság esetleges túlfűtöttsége miatt. A másik fontos kockázati tényező az eurózóna egyes országainak adósságával kapcsolatos bizonytalanság, ami a kockázatvállalási kedv jelentős csökkenésén keresztül az elvárt hozamok emelkedését és az eszközárak további esését eredményezheti.

Miért nem költünk eleget?

Az elemzők szerint a hazai gazdasági növekedés továbbra is kétarcú: a bővülés motorja változatlanul az export, és a kivitelre termelő feldolgozóipar, míg a belső felhasználás, és ezzel együtt a szolgáltatások növekedése elmarad a korábban várttól.

A fogyasztás bővülését visszafogja

• a háztartások megnövekedett óvatossága
• a magas munkanélküliségi ráta
• az erős svájci frank
• a hitelezés akadozása
• 2012-től várhatóan a konvergenciaprogram intézkedései.

A fogyasztást ugyanakkor pörgeti

• 2011-ben az szja-változás
• illetve a magánnyugdíj-pénztári reálhozamok közvetlen kifizetése.

Mi lesz így a növekedéssel?

Bár mindkét utóbbi tétel volumenét tekintve jelentős, valószínűsíthető, hogy viszonylag kis részük válik közvetlenül fogyasztássá.

Az export növekedése ugyanakkor továbbra is dinamikus, köszönhetően az élénk külső keresletnek. A beruházások területén is érezhető a gazdaság kettőssége: az exportorientált feldolgozóipar állóeszköz-felhalmozása csaknem 40 százalékkal bővült az első negyedévben, míg a termékeiket döntően a belföldi piacon értékesítő ágazatok mutatója stagnált, vagy csökkent.

Összességében 2011-re 2,8, míg jövőre 2,7 százalékos GDP növekedést várunk.

A közmunkaprogram akasztja a munkapiacot

Az idei év első negyedévében látszólag tovább folytatódtak a munkaerőpiacon a kedvezőtlen tendenciák: nőtt a munkanélküliek és csökkent a foglalkoztatottak száma. A változás mögött azonban elsősorban a közmunkaprogram átszervezése áll, mivel tavaly az első negyedév során az ideinél jóval többen vettek részt a közfoglalkoztatásban.

A versenyszektor alkalmazottainak a száma ugyanakkor tovább növekszik, különösen az exportorientált feldolgozóiparban. Összességében az idei évre átlagosan 11,0, míg jövőre 10,3 százalékos munkanélküliségi rátát prognosztizálunk – olvasható az elemzésben.

2011 első negyedévében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,5 százalékkal emelkedett a nemzetgazdaságban, ezen belül a versenyszférában kiugróan magas volt a bérdinamika (+5,8 százalék), míg a költségvetési szférában jelentős bércsökkenést (–8,9 százalék) regisztráltak.

Romlik a pénzünk

A hazai inflációt jelentősen megemelte az év eddig eltelt időszakában a mezőgazdasági termékek, illetve az olaj drágulása. A belső kereslet ugyanakkor továbbra is visszafogott, és a magas munkanélküliségi ráta meggátolja az ár-bér spirál kialakulását.

A prognózis szerint 2011-ben 4,4, míg jövőre 3,2 százalékos lesz a fogyasztói árindex, vagyis a ráta a jövő év közepén az MNB 3 százalékos céljához közelít. A Monetáris Tanács ennek megfelelően nem változtatott az irányadó rátán, ami az idei év végéig 6 százalékon marad – vélik az elemzők.

Jók a költségvetési kilátások

Az idei évre tervezett költségvetési hiány szempontjából jelentős kockázatokat látunk a bevételi oldalon, elsősorban az általános forgalmi adó várható alakulása miatt. A 250 milliárd forintos tartalék azonban, takarékos költségvetési politika mellett, elégnek tűnik az előirányzatban szereplő, GDP-arányosan 2,9 százalékos hiány megvalósításához.

Ez azt jelenti, hogy nyugdíjkorrekcióval együtt 2 százalékos többlettel zárhatja az idei évet az államháztartás. A konvergenciaprogram szerint 2012-ben GDP-arányosan közel két százalékponttal javul az egyedi tételektől és a gazdasági ciklusok hatásaitól tisztított strukturális hiány.

A jelentős költségvetési kiigazítás hozzájárulhat ahhoz, hogy a konvergenciaprogramban foglaltaknak megfelelően 2015-re ötödével csökkenjen az állam mérete, javuljon a költségvetési egyensúly és ezzel együtt az ország versenyképessége. Bár látunk kockázatokat a makropályával és egyes konkrét intézkedésekkel kapcsolatban is, a konvergenciaprogram megvalósítása szempontjából az a legfontosabb kérdés, hogy el tudnak-e helyezkedni a munkaerőpiacon azok, akiket legérzékenyebben érint az állami transzferek csökkentése.