A várakozásokat meghaladóan, 5,9 százalékkal nőttek a bérek áprilisban, ami a közszféra béreinek 10,8 százalékos növekedésének köszönhető, írja a KSH ma reggel közzétett adatiról Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Kommentárjában rámutat: a személyi jövedelem adó változása miatt a nettó bérek 7,6%-kal nőttek, így az áprilisi 4,9%-os infláció mellett a nettó reálbérek 2,8%-kal emelkedtek.
A versenyszférában a bérnövekedés 4 százalékra lassult az előző havi 4,6-ról, miközben a bónuszoktól megtisztított bérnövekedés 3,8%-ra mérséklődött az előző havi 4,3%-ról, így továbbra sincs jele béroldali inflációs feszültségeknek. Suppan feltételezése szerint a munkaerőpiac a következő hónapokban is laza maradhat, nem vár gyorsulást a versenyszféra bérnövekedésében, az év hátralevő részében 4-4,5% között stabilizálódhat a bérnövekedés.
A közszféra béreinél jelentős ugrásokat okoztak a bázishatások, mivel tavaly januárban és márciusban két részletben történt meg a korábbi 13. havi bér eltörlésének kompenzációja, ami a magas bázis miatt idén januárban 12,6%-os, márciusban 15,9%-os visszaesést okozott. Ezt követte az áprilisi 10,8%-os növekedés, amivel a közszférában az szja-változások miatt hátrányt szenvedő alkalmazottak kompenzációja járt. Mivel az infláció májusban 3,9%-ra mérséklődött, illetve az év hátralevő részében további dezinflációra számíthatunk a Takarékbank elemzői szerint, a következő hónapokban 4-5% közötti bruttó bérnövekedés mellett 2-3% közötti reálbérnövekedés várható, amit az alacsonyabb szja terhelés tesz lehetővé.