Keveseknek éri meg az árfolyamrögzítés

"Az árfolyamrögzítés gyakorlatilag egy újabb addicionális, alacsony kamatozású hitelfelvétel. Kevés azon esetek száma, amikor egy adós problémáját csak úgy lehet megoldani, hogy egy újabb hitellel terheli a gazdálkodását" - véli Veisz István a Duna House Hitel Centrumának vezetője.

Szerinte egy ilyen lépés csak azon esetekben lehet indokolt, ha az adós úgy véli, hogy a hitel lejártakor már jelentősen jobb gazdasági helyzetben lesz, vagy ha a terhelt ingatlant jelentősen magasabb áron tudja a lejáratkor eladni, mintha a bank most árverezné el.

Ezek elég kockázatos és kiszámíthatatlan események, így egy ilyen döntést alaposan meg kell fontolni. A hitelszakértő azonban felhívja a figyelmet arra, hogy vannak olyan körülmények, amelyek  esetében erősen megfontolandó a rögzített árfolyammal élni.

Drágább hitel helyett

Ez olyan esetben fordulhat elő, amikor az adós a rögzítéssel járó új hitel kedvező tulajdonságát,  - vagyis az alacsony kamatot – egy másik drágább hitel (pl. személyi hitel vagy hitelkártya törlesztés) kiváltására használja, amely a jelzálog hitelen felül terheli. Ebben az esetben a rögzítéssel felszabaduló tőkét a drágább hitel előtörlesztésére lehet használni.

Ha négy éve, még 165 forintos frank árfolyamon felvett valaki 10 milliós hitelt 20 évre, amelynek a jelenlegi THM mutatója 7,5 százalék, akkor most a havi törlesztőrészlete 104 181 forint (215 forintos frank árfolyamnál.) Ha ebben az esetben az adós árfolyamrögzítést választ, akkor a következő 36 hónapban az átmeneti törlesztőrészlet 84 600 forintra csökkenne, vagyis a megtakarítás 19 581 forint. Kalkuláljunk elsőnek azzal, ha ezt az összeget az adós egy magasabb kamatozású, például  személyi kölcsön átütemezett törlesztésére fordítja.

Ezeknek a kölcsönöknek az átlagos THM  mutatója 25-31százalék között mozog. Ha valaki 60 hónapra felvett 1,5 millió forintot két éve, annak a havi törlesztője 42 ezer forint és a jelenlegi tőketartozása 1 150 ezer forint. Ebben az esetben megérheti az árfolyamrögzítést választani és az így keletkezett havi megtakarítást felhasználni és magasabb törlesztőrészlettel fizetni a személyi kölcsönt.

  A vállalt magasabb törlesztőrészlettel, vagyis 61 581 forinttal számolva egy évvel rövidebb futamidő alatt fizethető vissza a kölcsön és így összességében kevesebb kamatot is kell fizetni a banknak. A fenti számításokból kiindulva, ugyanígy használható az árfolyamrögzítésből felszabaduló havi pénzösszeg akár áruhitel vagy hitelkártyák előtörlesztésére is. Ez utóbbiak kamatozása rendkívül  magas, 38-45 százalékos THM-el rendelkeznek.

Lakás-takarékpénztár

Másik lehetőség, hogy a felszabaduló tőkét lakás-takarékpénztári megtakarításra fordítja az érintett, amelyből kedvezményes lakáskölcsönt tud felvenni. A lakástakarékpénztári megtakarítások hozama 10 százalék feletti  - és ráadásul kamatadó sem terheli, így megérheti az árfolyamrögzítést és ezzel egy alacsonyabb kamatozású hitel lehetőségét választani, hiszen ezzel pozitív nyereség érhető el.

Azonban több szakértő is leszögezte, hogy mivel a lakás-takarékpénztári megtakarítások hozama leghamarabb négy év után realizálódik így nem éri meg a jövőbeni hozam reményében felvállalni az árfolyammozgásokból adódó kockázatot. Ebben az esetben ugyanis az adós majd a magasabb árfolyamon fog tudni törleszteni, hiszen a rögzítés nem szűnteti meg az árfolyamkockázatot, csak kitolja azt.