Még nyomja a pénzvilágot a gazdasági válság

A hitelpiacon a nem-teljesítő hitelek állománya ugyan lelassulva, de tovább nő, és a közeli hónapokban még nincs jele trendfordulónak. Ez a továbbra is romló trend tavaly szeptember óta kizárólag a lakossági hiteleknek köszönhető, mivel a háztartások egy része súlyosan eladósodott, a svájci frankhiteleknél számottevően nőtt az adósságszolgálati teher, egyes adósoknál pedig az árverezési és kilakoltatási moratórium miatt csökkent a fizetési készség is.

Mind a lakossági, mind a vállalati hiteleknél ugyanakkor nő az átstrukturált hitelek aránya, ám ezen állománynak egy bizonyos része ismét késedelmessé válik.

Ebben a helyzetben lényeges előrelépés a kormány és a banki közösség között létrejött otthonmentő megállapodás - véli a PSZÁF -, mert az ebben foglalt intézkedéseknek köszönhetően élénkülhet és biztonságosabbá válhat a hitelezés, enyhülhetnek a hitelminőségi problémák és fokozatosan helyreállhat a fedezetek érvényesíthetősége, javulhat az adósok helyzete és átmenetileg mérséklődhetnek a törlesztési költségek.

Veszteségesek a pénzügyi vállalkozások

A bankok átlagos jövedelmezősége 2010-ben rendkívül alacsony volt – a bankszektor közel fele veszteségesen működött – és várhatóan idén is nyomott marad a magas, bár mérsékelten csökkenő hitelkockázati költségek és a különadó miatt.

A bankhitelek állománya 2009 tavasza óta folyamatosan csökken, pedig a hitelaktivitás növekedésének elindulása lényeges és kívánatos lenne, míg ennek elmaradása kockázatot hordoz magában - áll a dokumentumban.

A pénzügyi vállalkozások követelésállománya jelentősen visszaesett, egyes bankcsoportok kivonultak a refinanszírozásból, mások szigorították feltételeiket. A kereslet is számottevően csökkent az ingatlan- és gépjárművásárlások zsugorodása miatt. A késedelmes állomány erőteljes gyarapodása nyomán a várható veszteség nő, amit a megképzett értékvesztés csak lemaradással követ. Az átlagos pénzügyi vállalkozás ma erősen veszteséges.

Árvizek és a különadó húzta le a biztosítókat

A biztosítók díjbevétele tavaly az inflációtól elmaradva mérsékelten nőtt. E piacon a kereslet a válság éveiben jelentősen csökkent, a szektor pedig nem a hagyományos, hanem a befektetési konstrukcióknál hajtott végre érdemi termékfejlesztést. 2010-ben a biztosítók korábbi jó jövedelmezősége lényegében nullára csökkent, elsősorban az árvíz- és viharkárok miatti kárkifizetések másrészt a különadó hatása miatt.

A bankok növekvő versenyt támasztanak a befektetési vállalkozásoknak, ami a piac fokozódó koncentrációját hozhatja. A kezelt ügyfélvagyon és a kereskedési forgalom 2010-ben érdemben bővült, de a kereskedési eredmények mérséklődtek. A befektetési vállalkozások jövedelmezősége csökkent, de még mindig figyelemre méltóan magas, átlagos tőkehelyzetük is megnyugtató. A befektetési alapok állománya tavaly tovább nőtt, de a gyarapodás üteme fokozatosan lassult, a háztartásokat korábban jellemző befektetési kedv jelentősen visszaesett. Az alapkezelők magas jövedelmezősége 2010-ben tovább javult. A magánpénztári változások miatt azonban mind az alap-, mind a portfóliókezelés esetében némi visszaesés várható, néhány – a meghatározóan magánpénztárakhoz kötődő – szolgáltatónál a jövedelmező működés is megkérdőjeleződhet.

Megszorítás előtt a nyugdíjpénztárak

Több magánnyugdíjpénztár megszűnése és a megmaradó szereplők piaci részarányának átrendeződése várható. A fennmaradó szereplők működési tartalékainak szintje alacsony, így a működőképességük megőrzéséhez már rövid távon is a kiadások nagyarányú mérséklése szükséges. A magán- és önkéntes pénztárakat is üzemeltető pénzügyi csoportoknál megjelenhet a közvetett keresztfinanszírozás veszélye is.

Lényeges perspektivikus céljuk lehet az önkéntes nyugdíjpénztáraknak a megtakarítások presztízsének, közkedveltségének erősítése. 2007 vége óta csökkent a tagok száma, a tagdíjbevétel és a portfólió reálértéke is, ugyanakkor a javuló 2009. és 2010. évi hozamteljesítmény miatt mérséklődött a megtakarítások idő előtti visszavonásának üteme.